2017. december 13. | Luca
calendar-image 18°
Eger.hu

EGRI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

Létrehozva: 2014. szeptember 02.  |  Utoljára frissítve: 2014. szeptember 02.

abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, képviselő-testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek.


EGRI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Hatályos: 2014. június 26.

 

Az Egri kistérség önkormányzatai,abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, képviselő-testületeik döntése alapján
társulási megállapodást kötnek.

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A jelen Megállapodás I/4. pontjában felsorolt – az Egri kistérséghez (kistérségi jelzőszáma: 4001) tartozó - települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást (továbbiakban: Társulás) hoznak létre. A társulás határozatlan időtartamra jön létre. A Társulás megalakításának célja a kistérség területének összehangolt fejlesztése (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása), egyes térségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, valamint a településfejlesztés összehangolása.
2. A Társulás neve: Egri Kistérség Többcélú Társulása.
3. A Társulás székhelye: 3300 Eger, Dobó tér 2.
4. A Társulás tagjai, székhelyük és lakosságszámuk (valamint a Társulás által lefedett összlakosságszám):
KSH Kód Önkormányzat Cím Képviselő Lakosság szám –fő
2012. 01.31.
1. 1017987 Andornaktálya 3399 Andornaktálya,Rákóczi út 160. Vámosi László polgármester 2740
2. 1008660 Demjén 3395 Demjén, Kossuth tér 1. Fodor Géza polgármester 590
3. 1020491 Eger MJV 3300 Eger, Dobó tér 2. Habis László polgármester 56166
4. 1012821 Egerbakta 3321 Egerbakta, Bátori út 12. Varga Tibor polgármester 1434
5. 1024758 Egerszalók 3394 Egerszalók, Sáfrány u. 7. Tőgyi Gábor polgármester 1886
6. 1013648 Egerszólát 3328 Egerszólát, Egri u. 2. Verebélyi György polgármester 1062
7. 1020747 Feldebrő 3352 Feldebrő, Kossuth út 29. Kelemen József László polgármester 1021
8. 1016328 Felsőtárkány 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. Dr. Juhász Attila Simon polgármester 3358
9. 1028079 Kerecsend 3396 Kerecsend, Fő út 55. Sári László polgármester 2304
10. 1027696 Maklár 3397 Maklár, Templom tér 7. Havasi László polgármester 2398
11. 1027605 Nagytálya 3397 Nagytálya, Kossuth u. 34. Lovasi Ferenc polgármester 844
12. 1018810 Noszvaj 3325 Noszvaj, Kossuth u. 1. Bóta Géza polgármester 1857
13. 1029276 Novaj 3327 Novaj, Rákóczi u. 3. Fodor Péter polgármester 1390
14. 1027216 Ostoros 3326 Ostoros, Hősök tere 4. Kisari Zoltán polgármester 2670
15. 1003382 Szarvaskő 3323 Szarvaskő, Rákóczi F. út 1. Barta Győző polgármester 385
16. 1009052 Tarnaszentmária 3331 Tarnaszentmária, Egri út 2. Czipó László polgármester 225
17. 1024147 Verpelét 3351 Verpelét, Kossuth út 73. Farkas Sándor polgármester 3812
összesen 84142
Eger MJV nélkül összesen 27976
Társulás által lefedett kistérség lakosságszáma
84142

A Társulási Megállapodás lakosságszámra vonatkozó 2012. évi adatai a lakosságszámhoz kötött hozzájárulások számítási alapját képezik. A Társulási Tanács minden évben a költségvetési határozat elfogadásával egyidejűleg dönt az adott évben alkalmazható lakosságszámokról, melynek megállapításakor a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott központi támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. Az aktualizált lakosságszámot feltüntető táblázat a Társulási Megállapodás 1-es számú függeléke, melynek karbantartása a munkaszervezeti feladatokat ellátó hivatal feladata.
5. A Társulás működési területe: a 4. pontban szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe.
6. A Társulás bélyegzője: Egri Kistérség Többcélú Társulása felirattal ellátott körbélyegző.
7. A Társulás jogi személy, munkaszervezeti, pénzügyi-gazdálkodási feladatait Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el a 12. pontban foglalt eltérésekkel. A Társulás alapításáról a Társulást létrehozó települési önkormányzatok külön Alapító Okiratban is rendelkeztek, amely jelen Megállapodás elválaszthatatlan 1. számú mellékletét képezi.
8. A Megállapodást a Társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják. A Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a Társulás megszűnéséhez.
9. A Társuláshoz csatlakozni, abból bármikor, a Társulási Tanács előzetes véleményezését követően valamennyi tag-önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott jóváhagyó döntését követően lehet.
10. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök önállóan látja el. Az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén képviselete, a tanács ülésének összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.
11. A Társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a Társulást illeti meg. A Társulás vagyonának felsorolását a Társulás Alapító Okirata tartalmazza.
12. Társuláson belüli együttműködés
A Társulás munkaszervezeti feladatait az I/7. pont szerint Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal látja el mindazon feladat- és hatáskörök tekintetében, melyek ellátására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult jelen Társulás keretében. Amennyiben a Társulás tagjai olyan feladat- és hatásköröknek a Társulás keretében történő ellátását kezdeményezik, amelynek tárulás keretében történő ellátására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kíván társulni, abban az esetben külön szükséges vizsgálni a munkaszervezeti feladatok ellátását, amelyek tekintetében egyes operatív feladatoknak a Társulás más tagjai Polgármesteri Hivatala útján is elláthatók. A jelen pont szerinti feladatellátásról hozott társulási tanácsi döntéssel egyidejűleg a munkaszervezeti feladatokat ellátó hivatal kijelöléséről és az ellátott feladatok köréről is döntést kell hozni.

II.
A TÁRSULÁS CÉLJA, FELADATA - HATÁSKÖRE
1. Feladatellátás rendszere
A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a jelen megállapodás 2. sz. mellékletében megjelölt feladat- és hatáskör ellátására társulnak, adnak megbízást, amely pénzügyi hozzájárulással jár, amelynek megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályokat jelen Társulási Megállapodás tartalmazza.
2. A Többcélú Társulás feladatait többféle módon láthatja el:
A feladatellátás konkrét módjáról a Társulási Tanács minősített többséggel dönt, a tagok képviselő-testületeinek minősített többséggel hozott döntése alapján.

3. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületi döntése alapján átadott feladat és hatáskörben a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása és feladatellátás érdekében jelen Megállapodásban rögzített eljárásban és módon valósítják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok Mötv. és más jogszabályokban meghatározott feladatait:
 egészségügyi ellátás;
 család-, gyermek- és ifjúságvédelem;
 területfejlesztési feladatok
4. A Társulás egyes közszolgáltatásokat – külön megállapodás alapján – más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthat meg.
5. A Megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról, az érintett képviselőtestületek döntése alapján átadott feladat és hatáskörben a Társulás kizárólagosan gondoskodik. A társulás tagjai által a Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket, a 2. számú melléklet tartalmazza. A Társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat – és hatáskörök közös ellátását. Azon önkormányzatoknak, melyek képviselőtestületük által nem ruházták át a Társulásra az adott feladat- és hatáskört a többcélú kistérségi társulás az adott feladat- és hatáskör közös ellátását nem biztosítja.
6. A Társulás a feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A Társulás csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
7. A Társulás a II/3. pontban meghatározott feladatellátása során:
- szakmai és komplex program előkészítő,
- javaslattevő,
- programmenedzselő,
- koordináló,
- döntést hozó,
- a döntések végrehajtását felügyelő,
- szervei útján végrehajtó tevékenységet folytat.
8. A Megállapodás II/3. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás az Egri kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi – a Megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozó – egybevont adatbázist működtet. Az adatbázissal szemben támasztott követelmény, hogy alkalmas legyen a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit.
III.
A TÁRSULÁS RÉSZLETES FELADATAI
III/A.
A Társulás döntést előkészítő, koordináló és végrehajtás szervező feladata
1. A Társulás a feladatok megvalósítása során az e fejezet 2.-6. pontjaiban foglaltak szerint jár el.
2. A programok tervezése és előkészítése során:
- számba kell venni, hogy milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához,
- fel kell mérni milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt,
- fel kell kutatni a szóba jöhető állami, közösségi és nem állami külső és helyi forrásokat,
- meg kell vizsgálni, hogy más kistérségekkel történő együttműködésnek milyen lehetséges eljárása és módozata lehet, az ilyen irányú alternatíva elemzését előnyeivel és hátrányaival kimutatásával számba kell venni,
- fel kell tárni, hogy a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait milyen módon lehet összehangolni,
- számba kell venni az egyes programok tervezésénél a lehetséges együttműködők teljes körét.
3. A Társulás a program előkészítés munkafázisát követően a programmenedzselés során:
- figyelemmel kíséri és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti),
- gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről,
- intézkedik a megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról.
4. A Társulás koordináló feladatkörében egyrészt az adott cél megvalósulásáig, másrészt - ha az adott tevékenység folyamatos működtetést igényel - valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi.
5. A Társulás a döntések végrehajtásának felügyelete (figyelemmel kísérése) során:
- komplex módon elemzi a végrehajtást a cél megvalósulása szempontjából,
- a végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából - a Társulási Tanácsot összefoglaló elemzéssel és javaslattal tájékoztatja.
6. A döntésekhez a Társulás felhasználja az információs térségi adatbázist. Annak kialakításáig a Társulásban résztvevő önkormányzatok jegyzői közreműködésével kell az elemzéshez szükséges adatbázist összegyűjteni.

III/B.
Szakmai feladatok

III/B/1.
Egészségügyi feladatok
(Egészségügyi alapellátás keretében a központi
orvosi ügyelet közös szervezése és fenntartása)
1. A Társulás közös központi orvosi ügyeleti rendszert tart fenn, illetve működtet, amelynek célja a kistérség önkormányzatainak kötelező, az egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladatának magas színvonalon történő hatékony ellátása.
2. A Társulás feladata:
a. A központi háziorvosi ügyelet Eger székhellyel történő működtetésének közös megszervezése, mind a felnőtt, mind pedig a gyermek lakosság részére a tag önkormányzatok területén.
b. Az egészségügyi alapellátás körzetei kialakításának összehangolása.
c. Információs hálózat működtetése, amellyel a helyben szokásos módon tájékoztatást ad a társult önkormányzatoknak, az azok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén (fenntartótól függetlenül) működő intézményeknek a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
3. A Társulás az egészségügyi feladatokhoz kapcsolódóan pályázatot nyújthat be, figyeli a pályázati lehetőségeket és segíti a Társulásban résztvevő önkormányzatokat a pályázat elkészítésében.
4. Az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális eljárási szabályok:
A Társulási Tanács az ügyeleti tevékenységet ellátó személy vagy szervezet kiválasztásáról egyhangúan dönt. Egyhangú döntés hiányában a Társulási Tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Társulás tagjai az általános döntéshozatali szabályoknak megfelelően döntenek.
5. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ügyeleti rendszer működtetése során az OEP finanszírozáson felül jelentkező előzetesen a Társulási Tanács által befogadott, indokoltnak minősített költségeket lakosságszám-arányosan viselik.

III/B/2.
Család-, gyermek- és ifjúságvédelem
Gyermekjóléti alapellátási feladatok
A) Gyermekek átmeneti gondozása feladatok közül biztosítja:
a. Helyettes szülői hálózat,
b. Családok átmeneti otthona működtetését
B) Gyermekek napközbeni ellátása feladatok közül:
a. Családi Napközi hálózat működtetését
a Társulás az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság útján biztosítja.
A Társulás vizsgálja a gyermekjóléti alapellátások minél teljesebb körű közösen történő ellátásának lehetőségeit és a működő vagy tervezett intézményei támogatására pályázatot nyújthat be.
Részletes szakmai feladatokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza.

III/B/3.
Területfejlesztési feladatok

A Társulás összehangolja a területén található települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek térségi hatású fejlesztési elképzeléseit, információk szolgáltatásával elősegíti a tervezési munkát és az elfogadott tervek megvalósítását, különös tekintettel az Európai Unió 2014-2020 programozási időszakának a megyei jogú városoktól tágabb térségeket érintő pályázati lehetőségeire és fejlesztéseire.

IV.
A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE
IV/1.
A tagsági jogviszony keletkezése
1. A Társulásban résztvevő települési önkormányzatok képviselő-testületi (közgyűlési) határozattal mondják ki a Társulásban való részvételüket. A Tagok ezen Megállapodás aláírásával, a lefektetett elvek és célok elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy a többcélú kistérségi társulásban együttműködnek, egyben kijelentik, hogy rendelkeznek a szükséges testületi felhatalmazással a Társulásban való részvételhez, a Társulási Megállapodást valamennyi tag önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel hozott – a Megállapodás záradékában nevesített - határozatával jóváhagyja.
2. Az egyes önkormányzatok saját belső szabályzatukban foglaltak szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többlet-finanszírozását érintő döntéseket.
3. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
- a Megállapodás jóváhagyásához;
- a Megállapodás módosításához;
- a Megállapodás megszüntetéséhez;
- a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;
- a Társulásból év közben történő kiváláshoz.

IV/2.
A tagsági jogviszony és a Társulás megszűnése
1. A Társulásból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve a naptári év utolsó napjával lehet. A kiválásról szóló – minősített többséggel hozott – döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a Társulási Tanáccsal írásban közölni.
2. A Társulási Tanács minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a Társulásból kizárhatja a Társulás azon tagját, amelyik a Megállapodásban meghatározott kötelezettségének az elnök ismételt, a kötelezettség teljesítésére határidőt megállapító írásos felhívására határidőben nem tett eleget. A kizárásra okot adó kötelezettségszegésnek minősül különösen, ha a tag a Társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi hozzájárulás, befizetés teljesítésével az esedékességtől számított hat hónapot meghaladó késedelembe esik, vagy a Társulási Tanács által a Megállapodásban meghatározott célok megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének a tag a Tanács döntésében megjelölt határidőben ismételt felszólítás ellenére nem tett eleget. A tagság megszűnik továbbá:
- ha a település más településsel történő egyesítés révén megszűnik
- a Társulás megszűnésével.

3. A Társulás megszűnik:
- ha a Társulás tagjai a Társulás megszüntetését minősített többséggel hozott képviselő-testületi határozatukkal kimondják,
- a törvény erejénél fogva,
- a bíróság jogerős döntése alapján.

IV/3.
A Társulás tagnyilvántartása
1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni, amely a határozatképesség és szavazati jog megállapításának alapja.
2. A Megállapodás 3. sz mellékletét képező tagnyilvántartás a következőket tartalmazza:
- a tag-önkormányzat megnevezését;
- a belépés időpontját (Megállapodást jóváhagyó döntést tartalmazó képviselő-testületi ülésről készült hiteles jegyzőkönyvi kivonat száma);
- a tagság megszűnésének időpontját.
3. A tagnyilvántartást a Társulás munkaszervezeti feladatait ellátó hivatal vezeti és aktualizálja.

IV/4.
A Társulás szervei
1. A Társulás szervei a Társulási Tanács, a Társulás elnöke, alelnöke, a Társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából a Társulási Tanács Pénzügyi Bizottsága, a Társulás eseti bizottsága(i).

IV/4/1.
A Társulási Tanács
1. A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a Megállapodásban meghatározott feladat-és hatásköröket.
2. A Társulási Tanácsot a Társulás tagjai képviselő-testületeinek delegált képviselői alkotják. A képviselő helyettesítésének rendjéről a képviselő-testületek rendelkeznek, amely határozatukat kötelesek a Társulás elnökének megküldeni. A tagok képviselő-testületei kötelesek a delegált képviselők személyének felülvizsgálatára az önkormányzati választásokat követő 30 napon belül.
3. A Társulási Tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére alelnököt választ, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. Az alelnök személyére az elnök tesz javaslatot.
4. A Társulási Tanács elnöke, alelnöke megválasztása során a Tanács titkos szavazással dönt, a társulási megállapodás V/4.3 pontjában foglaltak szerint.
5. A Társulás minden tagját a döntéshozatalnál egy szavazat illeti meg.
IV/4/2.
A Pénzügyi Bizottság
1. A Társulás működésének és tevékenységének ellenőrzésére a Tanács alakuló ülésén 3 tagú Pénzügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a Társulási Tanács tagjai közül kell megválasztani. A Bizottság elnökének és tagjainak a személyére valamennyi tag tehet javaslatot. A Bizottság tagjait és elnökét a Társulási Tanács a jelöltek közül választja meg. A Bizottság tagjainak és elnökének megbízatása a Társulási Tanács tagjai megbízatásának megszűnéséig tart.
2. A Pénzügyi Bizottság feladat és hatásköre:
 a társulás működésének ellenőrzése, ennek keretében különösen:
 a Tanács és szervei által végzett feladatok elvégzésének és minőségének ellenőrzése, eredményének előzetes értékelése;
 a pénzfelhasználás ellenőrzése;
 az éves költségvetési határozat-tervezet és az éves beszámoló előzetes véleményezése;
 a tagok és a Társulási Tanács elé terjesztendő pénzügyi jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményéről beszámoló készítése a Társulási Tanács részére.
3. A Bizottság köteles közvetlenül a tagoknak írásbeli észrevételben jelezni, ha jogszabályba, a Társulási Tanács döntésébe ütköző vagy a Megállapodást, illetve a tagok érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal.
4. A Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze. Az ülés összehívására az ülés napját legalább nyolc nappal megelőzően írásban, elektronikus úton vagy távbeszélő útján küldött értesítéssel kerülhet sor. A Bizottság ülését bármelyik bizottsági tag összehívhatja az ok és a cél megjelölésével, ha a Bizottság összehívására vonatkozó kérelmüket a Bizottság elnöke nyolc napon belül nem teljesíti.
5. A Bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább 2 fő jelen van. A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, minden bizottsági tagnak egy szavazata van. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyre a Társulási Tanács ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
6. A Bizottság részletes ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Társulási Tanács hagy jóvá.
7. A Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek feladataikat ellátni. Kötelezettségeik megszegésével a Társulásnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

IV/4/3.
A Társulás Elnöke
1. Az Elnök ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a Társulási Tanács - a Megállapodás keretei között - megbízza.
2. Az Elnök a döntését lehetőség szerint az alelnök véleményének kikérését követően hozza meg.
3. Az Elnök a Társulási Tanács ülései közötti időszakban akkor hozhat döntést, ha a Társulás érdeksérelmének veszélye áll fenn. Az Elnök döntéséről írásbeli kivonatot kell készíteni. A kivonatot a Társulási Tanács Elnöke tizenöt napon belül megküldi a Társulás tagjainak.
4. A Társulás Elnöke az alelnök közreműködésével segíti a Társulás szerveinek a munkáját, közreműködik a Társulási Tanács ülésének előkészítésében, kapcsolatot tart a Társulási Tanács tagjaival, és közreműködik a döntések végrehajtásában.
5. A Társulási Tanács a költségvetés megállapítását és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását, valamint jogszabály vagy a Megállapodás által meghatározott feladat- és hatásköreit az Elnökre nem ruházhatja át.
6. Az elnököt a Társulási Tanács saját tagjai sorából, az önkormányzati választási ciklus idejére választja meg. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökének megválasztása során a Tanács titkos szavazással dönt, melynek eredményességéhez 9 tag és legalább a Társulás összlakosságának felét képviselők igen szavazata szükséges.
7. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét külön meghatalmazás nélkül az akadályoztatásuk esetén a Társulási Tanács által megbízott polgármester önállóan látja el.
8. Az elnök részletes feladatát és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

IV/4/4.
A Társulás alelnöke

1. A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából alelnököt választ. Az alelnök személyére a Tanács elnöke tehet javaslatot. A Társulás az alelnök megválasztása során a Tanács titkos szavazással dönt, a társulási megállapodás V/4.3 pontjában foglaltak szerint.

IV/4/5.
Eseti bizottság
1. A Társulási Tanács sajátos, egy vagy több, konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására eseti bizottságot hozhat létre.
2. Az eseti bizottság létrehozására, személyi összetételére és működési rendjére az állandó bizottságokra megállapított szabályok irányadóak. Az eseti bizottság feladatait és működését a létrehozó társulási tanácsi határozatban kell megállapítani. A Tanács a létrehozással egyidőben az eseti bizottság tagjait az állandó bizottsági tagok választására vonatkozó szabályok szerint megválasztja.

IV/4/6.
A Társulás munkaszervezeti feladatainak ellátása
1. A Társulási Tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását – a Megállapodásban meghatározottak szerint - Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el.
2. A munkaszervezeti feladatok ellátása alatt értendő különösen:
a) Előkészíti a Társulási Tanács üléseit, döntéseit.
b) Közreműködik a Társulási Tanács által az Európai Uniós és hazai forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában
c) A Társulás, pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása,
3. A Társulás által létrehozott költségvetési szervek gazdasági vezetője feletti munkáltatói jog (kinevezés, megbízás, felmentés vagy megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása) a Társulási Tanács elnökének hatásköre. A társulások által fenntartott intézmények vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat társulás társulási tanácsa, gyakorolják. Jelen pont alkalmazása során egyéb munkáltatói jogok alatt értendő: a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jog.
4. A jelen Megállapodást aláíró tag-önkormányzatok képviselő-testületei a Megállapodást jóváhagyó képviselő-testületi határozatukkal és a Megállapodás aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Megállapodásban vállalt közszolgáltatások és a területfejlesztési feladatok ellátására kizárólag egy közös szakmai szervezetet működtetnek a Megállapodásban részletezett feltételeknek megfelelően.
5. A munkaszervezi feladatok ellátásának szabályait részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

V.
A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE
V/1.
A Társulási Tanács ülései
1. A Társulási Tanács a Társulás döntéshozó szerve, döntését ülésén, határozattal hozza (amely tartalma szerint minősülhet az V/2. pont szerinti határozatnak vagy ajánlásnak).
2. A Társulási Tanács ülésének összehívás és vezetése az elnök által, akadályoztatása esetén az I./10 pontba foglalt általános szabályoknak megfelelő módon történik.
3. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni:
a) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal;
b) a Megállapodásban, vagy a Társulási Tanács által egyébként meghatározott időpontban;
c) a társulási tagok egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül;
d) a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül.
4. A Társulási Tanács összehívásának, az ülés előkészítésének rendjét, valamint az előterjesztések tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
5. A Társulási Tanács ülése nyilvános.
6. A Társulási Tanács
a) a) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
b) b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás a Társulás vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Zárt ülésen a Tanács tagjai, a tanácskozási joggal rendelkezők, és a munkaszervezeti feladatokat ellátó hivatal közszolgálati jogviszonyban álló dolgozói vehetnek részt.
7. Az Egri Kistérség Többcélú Társulása (EKTcT) Tanácsa akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 9 tag jelen van, de legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van.
8. A Társulási Tanács üléseiről Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet az elnök az ülést követő 15 napon belül megküldi a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjének és a Társulás tagjainak. A jegyzőkönyvre vonatkozó részletes szabályokat a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
9. A Társulási Tanács által hozott döntéseket a Társulás internetes honlapján teszi közzé.
10. A Társulási Tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről.

V/2.
A Társulási Tanács döntései
1. A Társulási Tanács döntése (a határozat alább részletezett tartalma szerint) lehet:
a. határozat,
b. ajánlás.
2. A határozat általános érvényű döntés. A működés, egyes feladatok ellátása, pénzügyi forrást és vagyoni hozzájárulást igénylő, továbbá szervezeti és személyi döntések megjelenési formája.
Olyan kérdésekben, amelyek az önkormányzatok előzetes döntéseit igénylik és még nem hozott ilyen döntést az önkormányzat a Társulási Tanács számára először kizárólag ajánlást fogalmazhat meg. Ismételt döntéshozatal esetében a tagönkormányzatok képviselő-testületei nem hozhatnak az alapdöntéssel ellentétes döntést. A Társulásban résztvevő önkormányzatok - amennyiben külön döntésükre szükség van - a határozatban megjelölt döntéstől eltérő, más tartalmú döntést nem hozhatnak.
Amennyiben külön döntésre van szükség bármely társulási tag-önkormányzat részletes indoklással alátámasztott eltérő véleménye esetén a Társulási Tanács a döntés újra tárgyalása mellett foglalhat állást.
Az újratárgyalást a mérlegelhető okok és indokok megjelölésével az aggályokat megfogalmazó önkormányzat polgármesterének kell a Társulási Tanács elnökénél bejelenteni.
Az újratárgyalás során lehetőleg megegyezésre kell jutni. A megegyezés sikertelensége esetén, ha a döntésnek pénzügyi kihatása van, és a határozatban foglaltakat nem teljesítő, azt akadályozó önkormányzat hibájából a Társulásnak kára származik, úgy az igazolt kárt az azt okozó önkormányzat köteles a Társulásnak megtéríteni.
A határozatban foglaltakat nem teljesítő, annak végrehajtását akadályozó önkormányzat és lakossága, a határozat alapján, vagy a határozat alapján kötendő külön megállapodásban biztosított szolgáltatásokat nem veheti igénybe.

3. Az ajánlásban a Tanács a Társulás tagjaira olyan szervezési vagy más megoldást dolgozhat ki, amely elfogadása a közszolgáltatások igénybevételét hatékonyabbá teheti. Az ajánlás tartalmazza a közös közszolgáltatás hatékonyabb működtetéséhez szükséges paramétereket. Meghatározza, hogy mekkora számú települési együttműködés esetén lehetséges a feladat együttes, hatékony ellátása.
A Társulás tagjai az ajánlás alapján maguk döntik el, hogy az ajánlásban foglaltakat elfogadják-e. Az ajánlás elfogadása az ajánlásban megnevezett és meghatározott közszolgáltatások közös ellátását és szervezését jelenti.

V/3.
A tagok szavazatainak száma
A Megállapodást aláíró önkormányzatokat a Társulási Tanácsban egy-egy szavazat illeti meg.

V/4.
A Társulási Tanács döntése meghozatalához szükséges szavazati arányok
1. A Tagok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt.
2. A határozati javaslat elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak több mint a felét, és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát (egyszerű többség):
 a Társulási Tanács tárgyévi munkatervének elfogadása
 belső ellenőrzési ütemterv elfogadása
 társulás intézményei szakmai beszámolójának az elfogadása
3. A Tanács jelenlévő tagjai legalább kétharmadának igen szavazata, és az általuk képviselt települések lakosságszámának több, mint a fele szükséges különösen (minősített többség):
- a kistérség fejlesztését szolgáló - pénzügyi hozzájárulást igénylő - pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához;
- zárt ülés elrendeléséhez;
- a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabásához;
- a társulás megszüntetésének kezdeményezéséhez;
- a társult tagok működési célú hozzájárulása összegének megállapításához;
- a társulási megállapodás módosítása kezdeményezéséhez;
- közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzése felelősségi rendjének, az ilyen ügyekben eljárók felelősségi körének (különösen az eljárás során hozott döntésekért felelős személy(ek), testületek) meghatározásához vagy általános jellegű közbeszerzési szabályzat elfogadásával, vagy az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőző eseti döntés formájában;
- a társulás által finanszírozott költségvetési intézmény alapításához, megszüntetéséhez, alapító okiratának módosításához;
- mindazon döntés meghozatalához, amihez a Társulási megállapodás, vagy jogszabály egyébként minősített többséget követel meg.
Mindazon esetekben, melyekben a Társulási Megállapodás a döntés meghozatalához nem ír elő egyszerű többséges, vagy minősített többséget igénylő határozathozatalt, úgy a jelen pont szerinti minősített többséggel kell a határozatot elfogadni.
4. A Tanács jelenlévő tagjai egyhangú szavazata szükséges:
- a társulás költségvetésének, a költségvetési beszámolójának elfogadásához;
- Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához;
5. Egyhangú döntés hiányában a Tanács 30 napon belül megismételt ülésén az V/4.3. pontban rögzített szavazati aránnyal dönt.

V/5.
A Társulás szerveinek ülései
1. Az elnök köteles egyeztetni az alelnökkel a Társulási Tanács ülésének előkészítése céljából. A koordinációs, végrehajtást ellenőrző munka szervezése érdekében az Elnök szükség szerint egyeztet az alelnökkel.
2. Az Elnök koordináló, döntés-előkészítő munkájáról a Társulási Tanácsot tájékoztatja.
3. A Pénzügyi Bizottság, a Társulási Tanács eseti bizottsága határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit, javaslatait a jelenlévő tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg.
4. 3. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze, azok összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével a szerv elnökénél kezdeményezheti. A Társulás működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell megállapítani. Az SzMSz nem tartalmazhat ellentétes rendelkezéseket a Megállapodásban szabályozottakkal.

VI.
A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
VI/1.
A Társulás tagjának jogai
1. Képviselője (a település polgármestere) útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában.
2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire.
3. A Társulás tagjának képviselője teljes joggal képviseli saját önkormányzata érdekeit.
4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét.
5. Igényelheti és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok és a Társulás szerveinél foglalkoztatottak szakértelmét, tapasztalatait és információit.
6. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra külön megállapodást kötött.
7. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket.
8. A Társulási Tanács döntése alapján – a vonatkozó jogszabályi előírások és a támogatás nyújtásáról szóló szerződések előírásainak betartásával - részesedhet a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.).
9. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő döntésének bíróság előtt történő megtámadására.
10. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek az írásban részükre megküldött, vagy átadott kérés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek választ adni, továbbá betekinthet a Társulás irataiba (kivéve azon adatokat tartalmazó okiratokat, amelyekbe való korlátlan betekintést jogszabály zárja ki).
11. A Társuláson belül egy-egy kérdésben a kisebbségben maradt tagoknak joguk van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére.
12. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből.

VI/2.
A Társulás tagjainak kötelességei
1. A Tagok kötelesek a Megállapodásban és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában lefektetett szabályokat, valamint a Társulási Tanács határozatait betartani.
2. A tagok kötelesek képviselőik útján rendszeresen részt venni a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását.
3. A tagok kötelesek az önként vállalt feladatokat maradéktalanul teljesíteni.
4. Kötelesek a Társulás törvényes döntéseinek végrehajtására.
5. A tagok kötelesek a jelen Megállapodásban, az SzMSz-ben, a Társulás működése során megkötendő egyéb szerződésekben lefektetett és a Társulási Tanács által előírt befizetési kötelezettségeket határidőre, maradéktalanul teljesíteni úgy, hogy abból sem a Társulásnak, annak szerveinek, vagy más tag(ok)nak kára ne keletkezzen. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz.
6. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása.

VII.
A társulás vagyona, gazdálkodása
VII/1.
1. A tagok által a Társulásba bevitt vagyon, továbbá a Társulás által szerzett vagyon és mindezek szaporulata a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon.
2. A Társulás a feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A Társulás csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
3. Társulásban tagként részt vevő önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanoknak (tulajdoni illetőségeknek) és a feladatellátást szolgáló ingó dolgoknak a Társulás tulajdonába adásáról, átruházásáról vagy azon használati, szolgalmi jogok létesítéséről, az azokon végzett beruházások elszámolásáról az érintett felek megállapodásai az irányadóak. Ehhez szükséges az ingatlanok (ingatlanrészek) tiszta jogi helyzetének Tagok részéről történő biztosítása.

VII/2.
1. A tagok pénzügyi hozzájárulása és annak megfizetése:
a. A tag évente a központi költségvetésben az önkormányzatok részére jutatott központi támogatás számítási alapját jelentő tárgyévi lakosságszám, és a Társulás által ellátott egyes önkormányzati feladatok, szolgáltatások ellátásáért működési célú hozzájárulást köteles a Társulásnak megfizetni. Az egyes tagönkormányzatok által fizetendő működési célú hozzájárulás tartalmazza a - valamennyi tagönkormányzat által egységesen - fizetendő alapdíjat, valamint az adott tagönkormányzat által Társulás keretében ellátott egyes feladatokra és igénybevett szolgáltatásokra külön-külön megállapított kiegészítő díj, illetve díjak összegét. A működési hozzájárulás összegének módosítására bármely tag, az Elnökség tagja tehet előterjesztést – a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének megkérését követően – a Társulási Tanácsnak legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig. A működési célú hozzájárulás mértékéről Társulási Tanács dönt a költségvetés elfogadásakor. A működési hozzájárulást minden évben két részletben, a mindenkori költségvetési határozatban elfogadott határidő szerint kell befizetni az Egri Többcélú Kistérségi Társulás számlájára.
A működési célú hozzájárulás késedelmes megfizetése esetén a tagönkormányzat a Ptk. késedelmi kamat számítására irányadó szabályai szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.
b. A tagönkormányzatok által a Társulás (mikro társulás) felé vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítésére irányadó eljárás:
A Társulás tagönkormányzatai kötelezettséget vállalnak, hogy – jelen módosított társulási megállapodás hatálybalépésétől számított 30 napon belül - a pénzforgalmi szolgáltatójuknak beszedési megbízás teljesítésére adnak felhatalmazást, illetve hozzájáruló nyilatkozatot, amelynek alapján a Társulás beszedési megbízást nyújthat be a tagönkormányzat pénzforgalmi szolgáltatójához. A Társulás kizárólag a tagönkormányzat részéről vállalt – minősített többségű határozatba foglalt – legalább 60 napja lejárt teljesítési határidejű pénzügyi hozzájárulás beszedése érdekében élhet a beszedési megbízás jogával, feltéve hogy a Társulás elnökének a jogkövetkezményekre irányuló figyelmeztetést tartalmazó írásbeli fizetési felszólítása eredménytelen maradt. A Társulás által a tagönkormányzat részére adott fizetési halasztás, részletfizetés a beszedési megbízás alkalmazhatóságát – a kedvezmények teljesítési határidején belül - kizárja. Amennyiben a tagönkormányzatnak biztosított fizetési kedvezmény bármely teljesítési (részteljesítési) határideje eredménytelenül telik el, úgy a Társulás jogosult minden további intézkedés, figyelmeztetés nélkül a beszedési megbízás haladéktalan alkalmazására.
c. Az a települési önkormányzat, amelyik az adott feladat kistérségi szintű ellátáshoz csatlakozott, és a szükséges bármely, jogszabályban, a társulás alapdokumentumaiban rögzített és általa elfogadott kötelezettségét nem teljesíti, és ebből a Társulásnak állami támogatásból származó bevétel kiesése származik, köteles a bevétel kiesést megtéríteni.
A megtérítési kötelezettség mértékéről, a fizetési határidőről a Társulási Tanács költségvetési, illetve zárszámadási határozatában dönt.

2. A pénzintézetnél kezelt Társulási számla feletti rendelkezési jogot a Társulás a pénzkezelési szabályzatában rögzíti, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete.
3. A Társulás költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A Társulási Tanács a munkaszervezeti feladatokat ellátó hivatal útján gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról. A Társulás költségvetése magába foglalja a Társulás által létrehozott és fenntartott intézmények költségvetését is.
4. A Társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait. A Társulásban ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemet is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat a Társulás igényli.
5. A Társulás költségvetésének összeállítására és költségvetési határozatának megalkotására, az erről történő elkülönített információ-szolgáltatásra, az előirányzat gazdálkodásra, az évközi és év végi beszámolásra, valamint az évközi pénzforgalmi jelentés készítésére az államháztartásról szóló törvény a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a Társulási Tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a Társulási Tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a Társulás munkaszervezeti feladatait ellátó hivatal vezetője látja el.
6. A Társulás éves gazdálkodásáról szóló beszámolót a Társulási Tanács fogadja el.
7. A gazdálkodás jogszerűségét a Tanács Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi. A Pénzügyi Bizottság jelentése mellett a Tanács elnöke évente írásban minden tagnak beszámol a társulás gazdálkodásáról, valamint a közös célú kiadásokról.
8. A Társulás szabadon választhatja meg számlavezető hitelintézetét, az általa létrehozott, fenntartott költségvetési szervek, valamint a Társulás keretében működő intézményfenntartó társulások és az általuk fenntartott költségvetési szervek csak e hitelintézetnél vezethetik költségvetési elszámolási számlájukat.

VII/3.
1. Közös intézmények fenntartása, finanszírozása:
a) A Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket;
b) A fenntartási költségeket a Társulásban résztvevők a Társulás éves költségvetésének összeállítása során határozzák meg. A közös fenntartású intézmények normák által nem fedezett kiadásai forrásául a Tanács dönthet pótbefizetés elrendeléséről is. A közösen fenntartott intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni. A fejlesztés és felújítás kérdésében a Társulási Tanács dönt.
2. A Társulás gyermekjóléti feladatai ellátásáról az EMJV Önkormányzata tag fenntartásában lévő Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság (3300 Eger, Arany J. u. 20/a.) útján gondoskodik.

VII/4.
Társulási tagság megszüntetése, vagyoni kérdések rendezése
1. Amennyiben a Társulás valamely tagja tagsági jogviszonyának megszűnése, kilépés, kiválás, kizárás, útján szűnik meg, úgy a Társulás és a volt tagja a jogviszony megszűnésének időpontját követő 60 napon belül kötelesek egymással elszámolni, és a volt tagot megillető vagyonról és annak kiadási módjáról, határidejéről a volt tagot terhelő további kötelezettségekről és megillető jogokról megállapodást kötni.

2. A megállapodás alapelveit a felek az alábbiak szerint rögzítik:

- A kistérségi feladatellátás érdekében nyújtott támogatással létrehozott vagyon - az aktiválást követően - ingatlanvagyon esetében 10 évig, más vagyon esetében 5 évig nem adható ki, ezért az ezen korlátozás alá eső vagyontárgyak felosztását kizárás, kiválás esetén tagok nem követelhetik.

- a Társulásból történő kiválás, kizárás esetén a Társulás volt tagja által a Társulásba bevitt egyéb ingó és ingatlan vagyonnal el kell számolni. Annak természetbeni kiadását legfeljebb 5 évre el lehet halasztani, ha a természetben történő kiadás veszélyeztetné a Társulás feladatainak ellátását, amely esetben a Társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.

- a közös kötelezettségvállalás esetén - a kötelezettségvállalás időtartama alatt - kilépésnek, kiválásnak nincs helye. Amennyiben a tag ennek ellenére megszünteti tagi jogviszonyát, úgy az ezzel okozott teljes kárt köteles a Társulás és a Társulás többi tagja felé megfizetni.

- a Társulás és a társulás tagjai részéről a volt taggal szembeni – megállapodásban nem rendezett - követelések érvényesítésére a Ptk. szabályai az irányadóak, különösen a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések.

3. Amennyiben a tag, a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségét megszegi, úgy az ezzel a Társulásnak okozott károkért teljes kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Amennyiben a Társulásból kilépő, vagy kizárt önkormányzat közös forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a Társulási Tanács döntésével megvalósuló beruházásban az önkormányzati hozzájárulást ne fizesse meg, az így létrehozott vagyonból követeléseit nem érvényesítheti azonnal.

5. A kilépő vagy kizárt tagot, amennyiben a megállapodás létrejött, a Társulás könyveiben nyilvántartott vagyonból, a megállapodás szerinti vagyonrész illeti meg.

6. A tagsági jogviszony megszűnése esetére a volt tagot a Tanács által előírt és a volt tag által ténylegesen teljesített működési célú hozzájárulás címén megfizetett pénzügyi teljesítése kapcsán visszatérítés nem illeti meg, ezen a címen a Társulással szemben követelést nem támaszthat.

VIII.
A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE
1. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a Társulás fennállása alatt teljesített hozzájárulásaik – ide nem értve a működési hozzájárulást és a feladat ellátás költségei címén megfizetett hozzájárulást - arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell a Társulás tagjai között felosztani.
2. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel a VII/4. pontban elfogadott elveknek megfelelően.
3. A felosztás elvei a következők:
 Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez (saját vagyon, állami források, egyéb támogatások).
 Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot.
4. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a társulási tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse.
5. A vagyonfelosztás és a vagyoni igények kielégítése során ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja.
6. A vagyonfelosztást lezáró elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló társulás, önkormányzat(ok) vagy egyéb szervezet, személy használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlásának átengedése feltételeiben állapodnak meg.

IX.
ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. Jelen Megállapodás valamennyi társult önkormányzat közül az azt utolsóként jóváhagyó önkormányzat képviselő-testületének határozatával válik hatályossá. A Megállapodás időközi módosítással érintett rendelkezései az azt utolsóként jóváhagyó önkormányzat képviselő-testületének határozatával válik hatályossá.
2. Jelen Megállapodással létrehozott Többcélú Kistérségi Társulás a társult önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodásokat, társulásokat jogutódként változatlan tartalommal elfogadja, s az abban foglaltakat a továbbiakban is maradéktalanul végrehajtja.
3. Jelen Megállapodással létrehozott Társulás együttműködhet más társulással, illetve helyi önkormányzattal, egyes közszolgáltatásokat külön megállapodás alapján közösen biztosíthatnak, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.
4. A Társulási Megállapodás mellékletei:
- 1. sz. melléklet: Egri Kistérség Többcélú Társulásának Alapító Okirata;
- 2.sz. melléklet: Társulás részére a tagönkormányzatok által átadott feladat-, és hatáskörök
- 3. sz. melléklet:: A Társulás Tagnyilvántartása
- 1.sz. függelék: Tagönkormányzatok lakosságszáma
5. A társuló önkormányzatok kölcsönösen rögzítik, hogy a Megállapodásból eredő vitás kérdéseket elsődlegesen tárgyalásos úton, egyeztetéssel kívánják rendezni.
Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a preambulumban hivatkozott és más vonatkozó jogszabályok, valamint az SzMSz rendelkezései és a Társulási Tanács döntései az irányadóak.

Kelt Egerben, 2014. ...............hó.......napján

Záradék:
A jelen egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást annak valamennyi mellékletével együtt az alábbi képviselő-testületek hagyták jóvá és fogadták el előírásait önmagukra és testületeikre vonatkozó kötelező rendelkezésként:

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 342/2004. sz. határozatával
7/2005. (I.20.) sz. határozatával
806/2005.(XII.15.) sz. határozatával
151/2007.(IV.26.) sz. határozatával
464/2007. (X.25.) sz. határozatával
305/2009.(V. 28.) sz. határozatával
257/2010.(VI.24.) sz. határozatával
482/2011.(VIII.25.) sz. határozatával
174/2013. (III.28.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Andornaktálya község képviselő-testülete 43/2004. sz. határozatával
2/2005. (I.25.) sz. határozatával
13/2006. (I.30.) sz. határozatával
32/2007. (IV.23.) sz. határozatával
72/2007. (X.30.) sz. határozatával
41/2009.(05. 25.) sz. határozatával
25/2011.(VI.20.) sz. határozatával
13/2013.(05.27.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Demjén község képviselő-testülete 24/2004. sz. határozatával
1/2005. (I.11.) sz. határozatával
122/2005. (XI.29.) sz. határozatával
36/2007. (III.28.) sz. határozatával
117/2007 (X.26.) sz. határozatával
54/2009.(V.20.) sz. határozatával
66/2011.(IX.14.) sz. határozatával
10/2013.(VI.24.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Egerbakta község képviselő-testülete 65/2004. sz. határozatával
1/2005. (I.25.) sz. határozatával
100/2005.(XI.30.) sz. határozatával
38/2007. (IV.25.) sz. határozatával
154/2007. (X.08) sz. határozatával
49/2009.(V. 27.) sz. határozatával
75/2011.(IX. 01.) sz. határozatával
112/2013. (V.27.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Egerszalók község képviselő-testülete 39/2004. sz. határozatával
2/2005. (I.19.) sz. határozatával
3/2006. (I.25.) sz. határozatával
40/2007. (IV. 25.) sz. határozatával
129/2007 (X.17.) sz. határozatával
55/2009.(V. 27.) sz. határozatával
89/2011.(VII.13.) sz. határozatával
25/2013. (IV.24.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Egerszólát község képviselő-testülete 48/2004. sz. határozatával
16/2005. (I.26) sz. határozatával
99/2005. (XI.30.) sz. határozatával
26/2007. (IV.24.) sz. határozatával
75/2007. (X.30.) sz. határozatával
37/2009.(V. 26.) sz. határozatával
49/2011.(VI.28.) sz. határozatával
22/2013. (IV.23.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Feldebrő község képviselő-testülete 74/2007 (X.25.) sz. határozatával
40/2009(V.26.). sz. határozatával
64/2011.(X.19.) sz. határozatával
24/2013.(IV.10.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Felsőtárkány község képviselő-testülete 59/2004. sz. határozatával
9/2005. (I.20.) sz. határozatával
130/2005. (XII.15.) sz. határozatával
66/2007. (V.08.) sz. határozatával
147/2007. (XI.13.) sz. határozatával
63//2009.(V. 26.) sz. határozatával
85/2011.(X.13.) sz. határozatával
45/2013.(IV.11.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Kerecsend község képviselő-testülete 17/2004. sz. határozatával
1/2005. (I.19.) sz. határozatával
93/2005.(XII.20.) sz. határozatával
30/2007. (V.07.) sz. határozatával
60/2007. (X.29.) sz. határozatával
37/2009.(VII.21.) sz. határozatával
36/2011.(IX.13.) sz. határozatával
33/2013.(V.28.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Maklár község képviselő-testülete 35/2004. sz. határozatával
1/2005. (I.25.) sz. határozatával
73/2005.(XI.15.) sz. határozatával
39/2007. (IV.26.) sz. határozatával
94/2007. (X.30.) sz. határozatával
10/2009.(V.14.) sz. határozatával
47/2011.(IX.27.) sz. határozatával
37/2013.(IV.30.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Nagytálya község képviselő-testülete 15/2004. sz. határozatával
1/2005. (I.13.) sz. határozatával
1/2006.(II.09.) sz. határozatával
18/2007. (IV.24.) sz. határozatával
53/2007 (X.31.) sz. határozatával
12/2009.(V.14.) sz. határozatával
34/2011.(IX.29.) sz. határozatával
17/2013.(IV.23.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Noszvaj község képviselő-testülete 63/2004. sz. határozatával
124/2005. (XII.20.) sz. határozatával
154/2005.(XI.11.) sz. határozatával
53/2007. (IV.18.) sz. határozatával
128/2007 (XI.05.) sz. határozatával
44/2009.(V.14.) sz. határozatával
126/2011.(IX.26.) sz. határozatával
51/2013. (V.27.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Novaj község képviselő-testülete 108/2004. sz. határozatával
2/2005. (I.31.) sz. határozatával
180/2005.(XI.28.) sz. határozatával
41/2007. (IV.19.) sz. határozatával
92/2007 (X.25.) sz. határozatával
62/2009.(V.28.) sz. határozatával
148/2011.(XI.24.) sz. határozatával
62/2013.(VI.27.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Ostoros község képviselő-testülete 48/2004. sz. határozatával
1/2005. sz. határozatával
102/2005.(XI.07.) sz. határozatával
34/2007 (IV. 23.) sz. határozatával
84/2007 (X.29.) sz. határozatával
64/2009.(V.25.) sz. határozatával
62/2011.(VI.27.) sz. határozatával
36/2013.(IV.22.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Szarvaskő község képviselő-testülete 33/2004. sz. határozatával
1/2005. (I.18.) sz. határozatával
72/2005.(XI.22.) sz. határozatával
13/2007 (04.17) sz. határozatával
27/2007 (X.30) sz. határozatával
39/2009.(V.26.) sz. határozatával
47/2011.(IX.06.) sz. határozatával
33/2013.(V.21.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Tarnaszentmária község képviselő-testülete 24/2007 (X.26.) sz. határozatával
22/2009.(V.26.) sz. határozatával
30/2011.(IX.14.) sz. határozatával
16/2013.(IV.09.) sz. határozatával
....../2014. (.........) sz. határozatával
Verpelét község képviselő-testülete 90/2007 (X.25.) sz. határozatával
73/2009.(V.28.) sz. határozatával
74/2011.(IX.08.) sz. határozatával
31/2013.(IV.22.) sz. határozatával
....../2014. (........

< Vissza