2017. március 30. | Zalán
calendar-image 20°
Eger.hu
tajekoztatas-vasuti-vegyszeres-gyomirtasrol
Tájékoztatás vasúti vegyszeres...
A MÁV tájékoztatója
folytatodik-az-ifjusagi-zenei-program
Folytatódik az ifjúsági zenei program
Április 3-áig lehet pályázni az Egri...
fittsegi-allapot
Fittségi állapot
Rosszul szerepeltek a Heves megyei diákok...
agria-rc-evsi-nyiregyhaza-3-0
Agria RC-EVSI – Nyíregyháza 3-0
Három fordulóval a zárás előtt...
metszespontok-ujratoltve-a-kepesben
Metszéspontok újratöltve a Kepesben
Metszéspontok újratöltve - ezzel a...
internet-fiesta-a-konyvtarban-16899
Internet Fiesta a könyvtárban
Foglalkozásokkal, előadásokkal,...
hianyszakmak-beiskolazasi-aranyok-16897
Hiányszakmák, beiskolázási arányok
Autószerelő, gépi forgácsoló,...
szinhazi-vilagnap-16892
Színházi világnap
Egerben Arany János műveiből és...
europa-kulturalis-fovarosa-16891
Európa Kulturális Fővárosa
Koltai Lajos Kossuth- és Balázs...
ketszaz-novendek-vett-reszt-a-kispaptalalkozon
Kétszáz növendék vett részt a...
Az Egri Főegyházmegye látta vendégül az...
a-vezerlo-fejedelemre-emlekeztek-16889
A vezérlő fejedelemre emlékeztek
A Rákóczi-szobrot koszorúzták meg a...
apor-elemerre-emlekeztek-16888
Apor Elemérre emlékeztek
Apor Elemérre emlékeztek születésének...
eged-hegyi-futoverseny
Eged hegyi futóverseny
Az 1994-ben indult versenysorozat, az Eged...
palyazati-felhivas-16884
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: ELŐNY 2017
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata...
jsv-diakolimpia
JSV diákolimpia
A 29. Játékos Sportverseny Diákolimpia...
egyhazi-iskolasok-es-onkentesek-takaritottak-16881
Egyházi iskolások és önkéntesek...
Mintegy 80 önkéntes - diák, pedagógus...
gasztrotavasz-keresik-a-legegribb-izeket
GasztroTavasz – Keresik a legegribb...
Ismét vállalkozói összefogás...
a-fold-oraja
A Föld órája
Egy órára lekapcsolták Eger...
nok-a-varazstoronyban-16877
Nők a Varázstoronyban
A nőkről szólt az egész nap a...
pacemaker-ellenorzes
Pacemaker-ellenőrzés
Egyre többen jelentkeznek...
itt-a-gasztrotavasz
Itt a GasztroTavasz
Az "Eger ízei" címért és a fogyasztók...
irodalmi-verseny
Irodalmi verseny
Tamási Áron és Arany János műveiből...
240-oraban-kepzik-a-neveloszuloket
240 órában képzik a nevelőszülőket
Fontos, hogy szakmailag felkészült...
a-zf-770-uj-munkahelyet-hoz-letre-egerben-16870
A ZF 770 új munkahelyet hoz létre...
Legalább 770 új munkahelyet hoz létre a...
tobb-babaobolt-es-kekfeny-szetteket-kapott-a-korhaz-16869
Több babaöbölt és...
Tizenegy babaöbölt és öt...
versiro-palyazat
Versíró pályázat
„A Bükk csavargó útjain” címmel...
hatodszor-lett-az-ev-magyarorszagi-sportiskolaja--16865
Hatodszor lett az „Év magyarországi...
Hatodszor lett Magyarország legjobb...
770-uj-munkahely-egerben
770 új munkahely Egerben
Az Egerben működő nagyvállalat, a ZF...
kincsem-filmvetites-es-kozonsegtalalkozo
Kincsem – Filmvetítés és...
A Kincsem című magyar filmet hetvenöt nap...
la-mancha-lovagja-bemutato-a-szinhazban
La Mancha lovagja – Bemutató a...
Don Quijote, a búsképű lovag több mint...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   
< Vissza