2018. december 18. | Auguszta
calendar-image
Eger.hu
az-unnepekre-keszultek-a-cukorbetegek
Az ünnepekre készültek a cukorbetegek
Karácsonyi ünnepséget szervezett a...
150-adag-meleg-etellel-segitettek-a-raszorulokat-20962
150 adag meleg étellel segítették a...
Ételosztást tartott egy egri étterem és...
fogvatartottak-karacsonyi-musora-20961
Fogvatartottak karácsonyi műsora
Nem mindennapi látogatók érkeztek...
batrak-ligaja-a-kemeny-ferenc-sportcsarnokban
Bátrak Ligája a Kemény Ferenc...
Tizenhárom iskola vett részt a Bátrak...
megbizhato-forrasbol-vasaroljunk-tuzifat-20959
Megbízható forrásból vásároljunk...
Idén is a hasított tölgy és bükk a...
felnemeti-teremfoci
Felnémeti teremfoci
A nagypályás szezon zárása után...
az-egykori-kollegakat-koszontottek-20957
Az egykori kollégákat köszöntötték
A Polgármesteri Hivatal egykori dolgozóit...
podiumosok-koreografus-versenye
Pódiumosok koreográfus versenye
A 25 éves Pódium Tánc- és Balettiskola...
kozos-gyertyagyujtasra-vartak-20954
Közös gyertyagyújtásra várták
Együtt hangolódtak az ünnepekre a...
tobb-mint-2-millio-forint-gyult-ossze
Több mint 2 millió forint gyűlt...
Több mint kétmillió forint gyűlt össze,...
jonak-lenni-jo
Jónak lenni jó
A Cukorbetegek Egri Egyesülete is...
betlehem-kiallitas-az-erseki-palotaban-20949
Betlehem kiállítás az Érseki...
Több mint kétszáz betlehem érkezett...
meleg-ebeddel-vartak-a-raszorulokat-20948
Meleg ebéddel várták a rászorulókat
Több száz adag étel és néhány jó...
pro-agria-uszoverseny-20947
Pro Agria Úszóverseny
Elbúcsúzott Egertől Cseh László, aki...
meggyujtottak-a-harmadik-gyertyat-is-20946
Meggyújtották a harmadik gyertyát is
Advent harmadik vasárnapján a rózsaszín,...
alma-allomassal-nepszerusitettek-a-gyumolcsot
Alma-Állomással népszerűsítették...
Idén 720 ezer tonna alma termett...
plakatkiallitas-es-rajzpalyazat-20944
Plakátkiállítás és rajzpályázat
A Nemzeti Értéktár gyűjteményébe...
menhelyi-allatoknak-gyujtottek
Menhelyi állatoknak gyűjtöttek
Adományt gyűjtöttek az Eszterházy...
kovacs-lucae-a-jakab-istvan-emlekgyuru-20942
Kovács Lucáé a Jakab István...
Idén utoljára ülésezett a Heves Megyei...
jon-a-varosi-sibajnoksag
Jön a Városi Síbajnokság
Meghirdettük a 2019-es, immár XII. Eger...
kozosen-hangolodtak-az-unnepekre-az-egyetemen-20940
Közösen hangolódtak az ünnepekre az...
Üdvözlőlapot, ablakdíszt készítettek,...
marcius-2-an-lesz-a-varosi-siverseny-20939
Március 2-án lesz a Városi Síverseny
Január 30-ig lehet jelentkezni a 2019-as...
a-dolgozok-kozel-90-szazaleka-adott-vert
A dolgozók közel 90 százaléka adott...
Az Egri Törvényszéket 2017-ben...
fertalymesterek-adventi-koszontoje-20933
Fertálymesterek adventi köszöntője
Idén is adventi összejövetelt szerveztek...
evertekelo-20932
Évértékelő
Negatív tendenciát mutat a személyi...
kozossegi-terek-fejlesztesere-lehet-palyazni-20930
Közösségi terek fejlesztésére...
Közösségi terek kisebb léptékű...
indul-a-beruhazas
Indul a beruházás
A vasútállomás és az Eger patak...
januartol-palyazhatnak-a-civilek-a-nea-kiirasaira
Januártól pályázhatnak a civilek a...
Civil fórumot tartott a Heves Megyei Civil...
a-december-12-i-sortuz-aldozataira-emlekeztek-20927
A december 12-i sortűz áldozataira...
Az 1956. december 12-i sortűz áldozataira...
karacsonyi-unnepseg-20926
Karácsonyi ünnepség
Több egri és környékbeli értelmi...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza