2019. február 19. | Zsuzsanna
Eger.hu
klasztertalalkozo-es-karriernap-21273
Klasztertalálkozó és karriernap
Karriernappal egybekötött turisztikai...
a-protek-hangacsi-a-bajnok--21272
A Protek Hangácsi a bajnok!
Szólát után Szalók! A 2018/19-es...
magyar-apolok-napja-21269
Magyar Ápolók Napja
A Magyar Ápolási Egyesület...
mar-el-lehet-kezdeni-a-fak-metszeset-21268
Már el lehet kezdeni a fák metszését
Nem csak a hivatásos, hanem a...
a-vervetel-eredmenyet-21267
A vérvétel eredményét
Bizonyos vitaminok és gyógyszerek...
uszomester-es-masszor-tanfolyam-indul-21266
Úszómester és masszőr tanfolyam...
Áprilisban úszómester, február 23-án...
nyilt-nap-21265
Nyílt nap
Nagycsoportos óvodásokat, illetve a...
erdekes-pontmentes-zf-eger-bvsc-11-11
Érdekes pontmentés: ZF-Eger – BVSC...
A ZF-Eger férfi vízilabdázói szombaton...
kulturhazak-ejjel-nappal-21263
Kultúrházak éjjel-nappal
A Kultúrházak éjjel-nappal országos...
megkezdodott-a-brody-sandor-utca-felujitasa-21262
Megkezdődött a Bródy Sándor utca...
Megújul a Bródy Sándor utca. Február...
adomany-erkezett-a-gyermekosztalyra-21261
Adomány érkezett a Gyermekosztályra
Újabb korszerű műszerrel, egy...
evrol-evre-no-a-vendegejszakak-szama
Évről évre nő a vendégéjszakák...
Bármelyik országos idegenforgalmi...
ki-lesz-a-bajnok-
Ki lesz a bajnok?
Szombaton az utolsó forduló...
energetikai-fejlesztesek-harom-ovoda-ujul-meg
Energetikai fejlesztések: három...
240 millió forintból újul meg három egri...
regeszeti-leletekkel-gazdagodott-a-varmuzeum
Régészeti leletekkel gazdagodott a...
A Dobó István Vármúzeum gyűjteménye...
honapokkal-a-kullancs-invazio-21253
Hónapokkal a kullancs invázió
Érdemes már hónapokkal a kullancs...
bako-ferenc-emlekkotetet-is-bemutatj-21252
Bakó Ferenc emlékkötetét is bemutatj
A Dobó István Vármúzeum aktuális...
egri-sikertortenet
Egri sikertörténet
A Terület- és Településfejlesztési...
a-voros-rozsa-a-legkeresettebb-virag
A vörös rózsa a legkeresettebb virág
Valentin napon a legkeresettebb virág a...
valentin-napi-veradas-21246
Valentin napi véradás
Valentin napi véradást szervezett a Magyar...
gyerehokizni
Gyerehokizni
Gyerehokizni címmel tavaly indított...
rendorkutya-kikepzes-21244
Rendőrkutya kiképzés
Összevont kutya képzésen vettek részt a...
az-egri-top-palyazatok-aktualitasairol-szamoltak-be
Az egri TOP-pályázatok...
Az egri Terület- és...
a-szoleszeti-es-boraszati-konferencia
A Szőlészeti és Borászati...
A jubileumi Szőlészeti és Borászati...
nagy-reka-volt-a-bizlounge-vendege
Nagy Réka volt a BizLounge vendége
Nagy Réka volt a februári BizLounge...
xx-szoleszeti-es-boraszati-konferencia-21240
XX. Szőlészeti és Borászati...
A XX. Szőlészeti és Borászati...
elektromos-gepjarmutoltoponttal-bovult-a-varos-21239
Elektromos gépjárműtöltőponttal...
Öt új töltőponttal bővült a város,...
felveteli-tajekoztatot-tartottak-az-ifi-pontban-21238
Felvételi tájékoztatót tartottak az...
A felsőoktatásba jelentkezés...
boszorkanyok-a-barmi-utcabol-bemutato-21237
Boszorkányok a Bármi utcából...
Új, közös előadással készül a...
fogjunk-ossze-a-szarvaskoi-biro-csaladert-
Fogjunk össze a szarvaskői Bíró...
Február 6-án égett le egy háromgyermekes...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   


< Vissza