2017. március 30. | Zalán
calendar-image 20°
Eger.hu
tajekoztatas-vasuti-vegyszeres-gyomirtasrol
Tájékoztatás vasúti vegyszeres...
A MÁV tájékoztatója
folytatodik-az-ifjusagi-zenei-program
Folytatódik az ifjúsági zenei program
Április 3-áig lehet pályázni az Egri...
fittsegi-allapot
Fittségi állapot
Rosszul szerepeltek a Heves megyei diákok...
agria-rc-evsi-nyiregyhaza-3-0
Agria RC-EVSI – Nyíregyháza 3-0
Három fordulóval a zárás előtt...
metszespontok-ujratoltve-a-kepesben
Metszéspontok újratöltve a Kepesben
Metszéspontok újratöltve - ezzel a...
internet-fiesta-a-konyvtarban-16899
Internet Fiesta a könyvtárban
Foglalkozásokkal, előadásokkal,...
hianyszakmak-beiskolazasi-aranyok-16897
Hiányszakmák, beiskolázási arányok
Autószerelő, gépi forgácsoló,...
szinhazi-vilagnap-16892
Színházi világnap
Egerben Arany János műveiből és...
europa-kulturalis-fovarosa-16891
Európa Kulturális Fővárosa
Koltai Lajos Kossuth- és Balázs...
ketszaz-novendek-vett-reszt-a-kispaptalalkozon
Kétszáz növendék vett részt a...
Az Egri Főegyházmegye látta vendégül az...
a-vezerlo-fejedelemre-emlekeztek-16889
A vezérlő fejedelemre emlékeztek
A Rákóczi-szobrot koszorúzták meg a...
apor-elemerre-emlekeztek-16888
Apor Elemérre emlékeztek
Apor Elemérre emlékeztek születésének...
eged-hegyi-futoverseny
Eged hegyi futóverseny
Az 1994-ben indult versenysorozat, az Eged...
palyazati-felhivas-16884
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: ELŐNY 2017
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata...
jsv-diakolimpia
JSV diákolimpia
A 29. Játékos Sportverseny Diákolimpia...
egyhazi-iskolasok-es-onkentesek-takaritottak-16881
Egyházi iskolások és önkéntesek...
Mintegy 80 önkéntes - diák, pedagógus...
gasztrotavasz-keresik-a-legegribb-izeket
GasztroTavasz – Keresik a legegribb...
Ismét vállalkozói összefogás...
a-fold-oraja
A Föld órája
Egy órára lekapcsolták Eger...
nok-a-varazstoronyban-16877
Nők a Varázstoronyban
A nőkről szólt az egész nap a...
pacemaker-ellenorzes
Pacemaker-ellenőrzés
Egyre többen jelentkeznek...
itt-a-gasztrotavasz
Itt a GasztroTavasz
Az "Eger ízei" címért és a fogyasztók...
irodalmi-verseny
Irodalmi verseny
Tamási Áron és Arany János műveiből...
240-oraban-kepzik-a-neveloszuloket
240 órában képzik a nevelőszülőket
Fontos, hogy szakmailag felkészült...
a-zf-770-uj-munkahelyet-hoz-letre-egerben-16870
A ZF 770 új munkahelyet hoz létre...
Legalább 770 új munkahelyet hoz létre a...
tobb-babaobolt-es-kekfeny-szetteket-kapott-a-korhaz-16869
Több babaöbölt és...
Tizenegy babaöbölt és öt...
versiro-palyazat
Versíró pályázat
„A Bükk csavargó útjain” címmel...
hatodszor-lett-az-ev-magyarorszagi-sportiskolaja--16865
Hatodszor lett az „Év magyarországi...
Hatodszor lett Magyarország legjobb...
770-uj-munkahely-egerben
770 új munkahely Egerben
Az Egerben működő nagyvállalat, a ZF...
kincsem-filmvetites-es-kozonsegtalalkozo
Kincsem – Filmvetítés és...
A Kincsem című magyar filmet hetvenöt nap...
la-mancha-lovagja-bemutato-a-szinhazban
La Mancha lovagja – Bemutató a...
Don Quijote, a búsképű lovag több mint...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   
< Vissza