2017. június 28. | Levente
19° calendar-image 32°
Eger.hu
m25-letettek-az-alapkovet
M25: Letették az alapkövet
Letették az M25-ös 2x2 sávos...
harom-egri-uszo-indul-17761
Három egri úszó indul
A győri Európai Ifjúsági Olimpiai...
tobb-helyen-modosulnak-a-szabalyozasi-tervek
Több helyen módosulnak a...
Egyedi kérelmek kapcsán Eger tíz...
old-ahol-ered
Öld, ahol éred
Minden évben június 30-ig törvényben...
kabitoszer-fogyasztas-elleni-kuzdelem
Kábítószer fogyasztás elleni...
Június 26-a a kábítószer fogyasztás...
emlektablat-avattak-gyoni-geza-kolto-emlekere-17754
Emléktáblát avattak Gyóni Géza...
Gyóni Géza költő halálának...
felsovaros-csillaga-17753
Felsőváros Csillaga
Román Gáborné közművelődési...
hfl-eger-heroes-budapest-cowbells-6-49-17752
HFL: Eger Heroes – Budapest Cowbells...
A hétvégén vidék-főváros derbiket...
evadzaro-a-harlekinban
Évadzáró a Harlekinban
Hét új darabot mutattak be a Harlekin...
szederinda-neptancfesztival-17748
Szederinda Néptáncfesztivál
Tizenegyedik nemzetközi fesztiválját...
muzeumban-ejszakaztak
Múzeumban éjszakáztak
A kánikula napközben sokakat otthon...
jubilalt-az-egri-majorette-egyesulet
Jubilált az Egri Majorette Egyesület
A belvárosban felvonulással, a...
ballagtak-a-vegzosok
Ballagtak a végzősök
182 nap kemény tanulás után kicsengettek...
az-agria-volan-lett-a-bajnokok-bajnoka
Az Agria Volán lett a bajnokok bajnoka
Az új rendszerű Városi Kispályás...
iii-nemzetkozi-joga-nap
III. Nemzetközi Jóga Nap
Az indiai kultúra jellegzetességeinek...
jarorszolgalat-a-strandon
Járőrszolgálat a strandon
Július elsejétől civil- és egyenruhás...
ritmikus-gimnasztika-evzaro
Ritmikus gimnasztika évzáró
Az Egri Ritmikus Sportgimnasztika...
experidance-produkcio-a-maraiban-17740
ExperiDance-produkció a Máraiban
Fergeteges című táncprodukcióját...
atkoltozott-a-korhaz-igazgatosaga
Átköltözött a kórház...
Átköltözött a Markhot Ferenc Kórház...
ovodai-fejlesztes-17738
Óvodai fejlesztés
Három óvoda konyhája kapott új...
tuzgyujtasi-tilalom-17737
Tűzgyújtási tilalom
Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt...
muzeumok-ejszakaja-17734
Múzeumok Éjszakája
A reformáció 500 éves évfordulójáról...
valtoznak-a-berlakaspalyazat-feltetelei-17733
Változnak a bérlakáspályázat...
Harminckilenc napirendi pontot tárgyaltak...
hosegriasztas-tartosnak-igerkezik-a-kanikula-17732
Hőségriasztás: tartósnak...
Másodfokú hőségriasztás lépett életbe...
szerintunk-az-egri-egyetem-a-legszebb
Szerintünk az egri egyetem a legszebb
Elindult az eduline.hu oldalon a „Melyik a...
allampolgari-esku-17724
Állampolgári eskü
Négyen váltak magyar állampolgárrá a...
ulunk-a-teren-gitar-a-kezben-17722
Ülünk a téren, gitár a kézben
Több mint 50 együttes, 150 zenész...
a-vakacio-veszelyei-mire-kell-figyelni-a-nyaron-
A vakáció veszélyei - Mire kell...
Június 15-től kezdődött a nyári...
vedonoi-konzultacio-az-egyseges-bertablaert
Védőnői konzultáció az egységes...
A kormány orazágos szakmai konzultációt...
papszenteles-a-bazilikaban-17717
Papszentelés a Bazilikában
Holló Gábor és Maskó Péter...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 

< Vissza