2017. március 23. | Emőke
calendar-image 20°
Eger.hu
kincsem-filmvetites-es-kozonsegtalalkozo
Kincsem – Filmvetítés és...
A Kincsem című magyar filmet hetvenöt nap...
la-mancha-lovagja-bemutato-a-szinhazban
La Mancha lovagja – Bemutató a...
Don Quijote, a búsképű lovag több mint...
informatikai-biztonsagi-szakerto-az-egri-uzleti-klubban
Informatikai biztonsági szakértő az...
Újabb pódiumbeszélgetésre várta a...
tovabb-nott-a-vendegejszakak-szama-16852
Tovább nőtt a vendégéjszakák száma
Több mint 1,2 millió vendégéjszakát...
verseny-a-keriben-16851
Verseny a Keriben
Ismét megtartották a Dr. Habis György...
megujul-a-traumatologiai-osztaly-16850
Megújul a Traumatológiai Osztály
Folyamatosan dolgoznak a Markhot Ferenc...
szinhazi-vilagnap-egerben
Színházi világnap Egerben
Március 27-én különleges...
rendorfokapitany-fontos-az-objektiv-tajekoztatas
Rendőrfőkapitány: fontos az...
A médiumok munkatársainak munkáját...
marcius-22-a-viz-vilagnapja
Március 22.: a víz világnapja
A víz a testünk közel háromnegyedét...
unnepeltuk-a-bikavert
Ünnepeltük a Bikavért
A Hungarikum Bizottság kedden a...
szoleszeti-boraszati-kutatas-16840
Szőlészeti -borászati kutatás
Az Eszterházy Károly Egyetem és a Magyar...
eger-ifjusagi-koncepcioja
Eger Ifjúsági koncepciója
A helyi fiatalok bevonásával egy olyan...
vizilabda-serdulo-lany-ob
Vízilabda Serdülő Lány OB
Fordulatos mérkőzésen, 7 másodperccel a...
egri-bikaver-hungarikum-lett-a-voros-cuvee-16832
Egri bikavér – hungarikum lett a...
Hungarikum lett az egri bikavér, így most...
felujitjak-a-megrongalt-jatszoteret-16831
Felújítják a megrongált...
Felújítják a megrongált Olasz utcai...
gyergyoi-konyha-hete-a-keriben-16830
Gyergyói Konyha Hete a Keriben
A Gyergyói Konyha Hetét tartják az egri...
europai-beruhazasi-terv-16828
Európai Beruházási Terv
A kis- és középvállalkozásoknak,...
babszinhazi-vilagnap-16827
Bábszínházi világnap
Nyílt próbára várták az óvodásokat a...
jubileumi-gala-a-bartakovicsban
Jubileumi gála a Bartakovicsban
Gálával ünnepeltek a Bartakovics Béla...
az-eger-heroes-iden-dontot-akar-jatszani-16820
Az Eger Heroes idén döntőt akar...
A Magyar Amerikai Futball Szövetség...
kedden-eldol-hungarikumma-valik-e-az-egri-bikaver-
Kedden eldől, hungarikummá válik-e...
Kedden Egerben tartja ülését a Hungarikum...
tartos-szeretet
Tartós szeretet
Várják a tartós élelmiszert Egerben is,...
parbeszedek-zenepedagogiai-program-a-kepesben
Párbeszédek – Zenepedagógiai...
Játékos formában, interaktív módon...
a-gorog-fuggetlenseg-napja
A görög függetlenség napja
Interaktív előadással, tánccal és...
magborze-a-liszi-ben
Magbörze a LISZI-ben
Csak cserélni lehetett magokat a LISZI-ben,...
tuzgyujtasi-tilalom-16800
Tűzgyújtási tilalom
Bár jelenleg is tűzgyújtási tilalom van...
paraasztalitenisz
Paraasztalitenisz
A paraasztaliteniszezők idei világkupa...
eger-se-matraderecske-3-2
Eger SE – Mátraderecske 3-2
A labdarúgó megyei II. osztályban az Eger...
oteves-a-kepes-muveszeti-kozpont-16770
Ötéves a Kepes Művészeti központ
Idén ötéves a Kepes Művészeti Központ....
tipografiai-kiallitas-nyilt-a-templom-galeriaban-16769
Tipográfiai kiállítás nyílt a...
Tipográfiai kiállítás nyílt a Templom...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 

< Vissza