2018. október 20. | Vendel
12° calendar-image 29°
Eger.hu
egeszseg-es-segitseg-20651
Egészség és segítség
Tavaly döntött úgy a városi...
tablak-segitik-a-kerekparosokat-a-tisza-toig
Táblák segítik a kerékpárosokat a...
Száz darab útbaigazító táblával...
kepviseloi-elismerest-kapott-marko-katalin
Képviselői elismerést kapott Markó...
Országgyűlési képviselői elismerésben...
borton-a-varosert-20643
Börtön a városért
Egri fogvatartottak szépítették az...
zoldet-a-zoldbe--20642
Zöldet a zöldbe!
Háztartásonként három darab...
szabo-sipos-barnabas-volt-a-bizlounge-vendege
Szabó Sipos Barnabás volt a BizLounge...
Szabó Sipos Barnabás volt Mester Sándor...
varosunk-az-egyik-legkedveltebb
Városunk az egyik legkedveltebb
Eger az egyik legkedveltebb belföldi úti...
autobusz-palyaudvar
Autóbusz-pályaudvar
Lesodorta egy autóbusz az utasperon...
kepes-irodalmi-estek
Kepes Irodalmi Estek
Az író, költő, műfordító Térey...
bajnokok-ligaja-kikapott-a-zf-eger
Bajnokok Ligája: kikapott a ZF-Eger
Szerda este a ZF-Eger férfi vízilabda...
az-1552-es-diadalra-emlekeztek-20635
Az 1552-es diadalra emlékeztek
A Dobó István Vármúzeum minden év...
hospice-vilagnap-20634
Hospice világnap
A problémákra és a lehetőségekre,...
a-tarsadalomba-valo-visszaillesztes-a-cel-20633
A társadalomba való visszaillesztés...
A hajléktalanellátás nem csak fővárosi...
ne-gyujtsa-gyujtse--20632
Ne gyújtsa! Gyűjtse!
A tűzmegelőzési feladatokra és az élet...
szocped27-konferencia
Szocped27 konferencia
Szociálpedagógus konferenciát tartottak...
tinodi-sebestyenre-emlekeztek-20630
Tinódi Sebestyénre emlékeztek
Zenés műsorral és koszorúzással...
60-ev-munkajat-mutatja-be-a-dobo-istvan-varmuzeumban-20629
60 év munkáját mutatja be a Dobó...
Meghatározó korszakait, soha nem látott...
oktober-16-az-ujraelesztes-vilagnapja
Október 16. az Újraélesztés...
A gyors segítség gyakran életet menthet....
evente-12-millio-forintot-kolt-a-varos-20627
Évente 12 millió forintot költ a...
Az önkormányzat évi 12 millió forintot...
indul-a-szezon-20626
Indul a szezon
A ZF-Eger férfi vízilabda csapatának is...
szakmavilag-palyaorientacios-roadshow-20625
Szakmavilág Pályaorientációs...
Egerbe érkezett hétfőn a Szakmavilág...
egyuttmukodesi-megallapodasokat-kotott-az-egyetem-20624
Együttműködési megállapodásokat...
A Magyar Ökölvívó Szövetséggel és a...
ujabb-vereseg-eger-se-esmtk-0-1-20623
Újabb vereség: Eger SE – ESMTK 0-1
Az Eger SE NB III-as labdarúgó csapata a...
emlekezes-a-doni-hosokre-20621
Emlékezés a doni hősökre
A Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd...
nyugdijas-fesztival-az-idosek-napjan-20620
Nyugdíjas Fesztivál az Idősek Napján
Az Idősek Világnapjához kapcsolódóan...
megvan-az-elso-siker-a-ferfi-kezilabda-nb-i-ben--20619
Megvan az első siker a férfi...
Megszerezte szezonbeli első győzelmét a...
6-retro-veradas-20618
6. Retro véradás
Egyre népszerűbb a retró véradás. Nem...
oktober-16-tol-lathato-a-matyas-kiraly-juhasza
Október 16-tól látható a Mátyás...
Igazság, becsület: legelőször ezek...
magyar-festeszet-napja-20616
Magyar Festészet Napja
A Magyar Festészet Napjának kiemelt...
magyar-festeszet-napja-20614
Magyar Festészet Napja
Eger kiemelt helyszínként szerepel a...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza