2017. augusztus 20. | Szt. István
13° calendar-image 22°
Eger.hu
megujulo-ovodak-es-bolcsodek-18032
Megújuló óvodák és bölcsődék
Tiszta falak, új bútorok és műfűvel...
ev-furdoje-2017-18031
Év Fürdője 2017
Két hét és a nyárral együtt lezárul a...
augusztus-20-a-kisallat-szemmel
Augusztus 20-a kisállat szemmel
Augusztus 20-án a legtöbb városban...
indul-a-bajnoksag
Indul a bajnokság
Szerdán, a labdarúgó Magyar kupa megyei...
acel-es-arany
Acél és arany
Jövő pénteken nyílik az Acél és arany...
unnepi-program-18027
Ünnepi program
Szombaton este fél hétkor lesz a Szent...
kiadvanyokkal-segitik-a-fogyasztokat
Kiadványokkal segítik a fogyasztókat
A felhasználóváltással és a védendő...
szimfonik-lajk-augusztus-20-i-koncert-a-dobo-teren-18022
Szimfonik Lájk – Augusztus 20-i...
Augusztus 20-án, az államalapítás...
uj-szobor-az-erseki-palotaban-18021
Új szobor az Érseki Palotában
Új szoborral gazdagodott az Egri Érseki...
vii-ersekkerti-nyari-jatekok
VII. Érsekkerti Nyári Játékok
Folytatódik Doris és George kapcsolata az...
felkeszules-eger-sbs-eszterhazy-cegled-24-27
Felkészülés: Eger SBS Eszterházy...
A szlovákiai négycsapatos torna után...
szuletesnapjat-unnepelte-az-egerben-elo-festomuvesz
Születésnapját ünnepelte az Egerben...
Kozma István, Egerben élő, nagybányai...
megujul-a-palyaudvar-parkoloja
Megújul a pályaudvar parkolója
9 millióból újul meg az...
szovatai-gyerekek-nyaralnak-egerben-18009
Szovátai gyerekek nyaralnak Egerben
Tizenöt szovátai gyermek érkezett Egerbe....
hianyszakmak-heves-megyeben-18008
Hiányszakmák Heves megyében
A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési...
csillagles-es-meteorhullas
Csillagles és meteorhullás
Augusztus a hullócsillagok hónapja. Ebben...
nyari-napkozi-18006
Nyári napközi
Nyári napköziben vehetnek részt az egri...
iden-utoljara-indultak-setara-az-egriek
Idén utoljára indultak sétára az...
Az idei utolsó Egri séták nem csak...
infuzio-boginak-18004
Infúzió Boginak
Az Infusion Trio játszott a Zenepavilonban....
veradasra-varjak-a-donorokat
Véradásra várják a donorokat
Augusztus 16-tól több helyszínen is...
civil-szervezeteknek-szolo-palyazat
Civil szervezeteknek szóló pályázat
Civil szervezetek pályázhatnak kulturális...
ivovizvezetek-hibasodott-meg-18001
Ivóvízvezeték hibásodott meg
Ivóvízvezeték hibásodott meg a Sertekapu...
szerdan-a-cegleddel-jatszik-az-eger
Szerdán a Cegléddel játszik az Eger
A hétvégén négycsapatos felkészülési...
eger-a-harmadik-legviragosabb-uti-cel
Eger a harmadik legvirágosabb úti cél
Eger lett a harmadik az 50 ezer fő feletti...
jonak-igerkezik-az-idei-evjarat
Jónak ígérkezik az idei évjárat
A korai fajtákat már leszedték az egri...
egri-csillagok-unnepseg-mohoran
Egri csillagok - Ünnepség Mohorán
Ötven éve forgatták az Egri csillagok...
hutes-a-melegben
Hűtés a melegben
A következő napokban is kitart a meleg....
bastyaloves
Bástyalövés
Fegyverbemutatók, zoknicsata, és...
eger-se-belapatfalva-8-0
Eger SE – Bélapátfalva 8-0
A 2017/18-as bajnoki szezon első...
elkeritettek-a-beszakadt-vizijatek-egy-reszet
Elkerítették a beszakadt vízijáték...
Beszakadt a Dobó téri vízijáték egy...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2015. november 12.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 

< Vissza