Helyi adókról szóló törvény változásai
Néhány fontosabb változás, ami 2024. évtől életbe lép a helyi adókról szóló törvény módosítása miatt
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-a értelmében adóköteles Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
1.) 2024. évtől az egyéni vállalkozók adó-adminisztrációja csökken, ha a szünetelés időszaka nem éri el egybefüggően a 181 napot.
Jövő évtől az iparűzési adót érintően az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot. (2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról (102.§))
A hatályos 2023. évben még életbe lévő szabályok szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve hogy annak feltétele a vállalkozási tevékenység tényleges végzése, márpedig az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozási tevékenység nem folytatható.
Ezért - a hatályos 2023. évi szabályok alapján - az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani. (Art. 52.§-23HIPAK bevallás)
Mindezen adóadminisztráció ugyanakkor nem áll arányban az adóösszeggel, különösen, ha az adóéven belüli szünetelés viszonylag rövid idejű, vagy adóéven belül az (szezonális tevékenység-végzés esetén) több ízben is megtörténik.
Ezért a Htv. 2024. január 1-től azt fogalmazza meg, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennélfogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés miatt ebben az esetben nem szükséges bevallást beadni.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet többször is lehet szüneteltetni egy adóévben, de a fenti szabály értelmében 2024. évtől az adóévben egybeszámítva például az 1-5 hónapig (legfeljebb addig míg ez nem éri el a 181 napot) szünetelők is az egész adóévre szóló bevallást nyújtanak be 2024. január 1-jétől.
2.) A törvény az 2023-ban újonnan bevezetett sávos-tételes adóalap megállapítás terén egy speciális esettel foglalkozik, így ennek szabályai is finomhangolásra kerülnek 2024. évtől. (2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról (103.§))
2023. január 1-jétől a helyi iparűzési adóban egy új, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer lépett hatályba. Az egyszerűsített adóalap-megállapításra valamennyi olyan vállalkozó jogosulttá vált, amelynek az adóévi bevétele - éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve - a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.
Az új modellben 2023. évtől a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, amelynek összege - főszabály szerint - azonos az előző adóév adójának összegével. Ehhez képest speciális szabály vonatkozik arra az adózói körre, amely az adóévben tér át az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszerre, feltéve, hogy az adózó előző adóévi bevétele a 25 (120) millió forintot nem haladja meg, mert esetükben az előleg összege nem más, mint az előző adóévi bevételre vetített - a 2023-tól hatályos szabály szerint differenciált sávos - adóalap és az önkormányzati adómérték szorzata.
Ugyanakkor a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében indokolt adóelőleg-szabályt alkotni arra a sajátos esetre is, ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele 25 M Ft (120 M Ft) feletti és az adóévben nyit telephelyet az önkormányzat illetékességi területén, mert ennek az adózói körnek a hatályos szabályok szerint nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. Ezt a kodifikációs hiányt pótolta 2024. évtől a Htv. módosítása.
E szerint a telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező (az előző adóévben 25 M Ft, illetve 120 M Ft feletti bevételt elérő) kisvállalkozó esetén a települési adóelőleg összegét a következőképp kell megállapítani. Az adóelőleg vetítési alapjának számítása során az egyszerűsített adóalap-megállapítás során alkalmazható legmagasabb adóalap (azaz 8,5 millió forint) összegéből kell kiindulni és azt korrigálni kell az adókötelezettség keletkezésétől számítva az adóévből még hátralévő napok és az adóévi napok számával (például, ha az adókötelezettség november 1-jén keletkezett, akkor 61nap/365 nappal hányadossal szorozni).
Ezt a vetítési alapot kell az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel (Egerben 2%) szorozni annak érdekében, hogy az adóelőleg előálljon.
103. § A Htv. 39/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,
a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés, a b) pont vagy a c) pont szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetendő adóelőleg összegébe beszámít,
b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,
c) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele az (1) bekezdés szerinti bevételt meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata."
3.) Munkaerő-kölcsönzők adókötelezettsége
A Htv. szerinti telephely fogalmát érinti a munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra vonatkozó, rendelkezés. A hatályos szabályok szerint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozót - hasonlóan más iparűzési adóalanyhoz - a székhelye, telephelye (irodája, képviselete) helye szerinti településen terheli iparűzési adókötelezettség.
Egyes munkaerő-kölcsönző társaságok ugyanakkor olyan konstrukciót dolgoztak ki, amellyel kikerülik az iparűzési adókötelezettséget. Bár ezen konstrukciót - azok kizárólag adómegkerülő jellegük miatt - az adóhatóság ellenőrzés keretében figyelmen kívül hagyhatja az adókötelezettség megállapítása során, azonban ez jelentős hatósági időráfordítást igényel. Emellett a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helye szerinti település tipikusan nem részesül adóalapból, noha a munkaerő-kölcsönzés miatti többlet-munkavégzés (a magasabb gazdasági aktivitás, a kölcsönbeadott munkavállalók településen való mozgása) a település infrastruktúráját terheli.
Mindezekre figyelemmel a munkaerő-kölcsönző esetében szintén egy speciális telephelyfogalom lép életbe. Eszerint a munkaerő-kölcsönző vállalkozás telephelyének minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is (a munkaerő-kölcsönző irodája, képviselete mellett), ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes (több munkavállaló által együttesen teljesített) munkaórák száma az adóéven belül legalább 21 000. (2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról (106.§))
Ennek révén azon önkormányzatokra is jut a munkaerő-kölcsönzőktől iparűzési adóalap, ahol a kölcsönzött munkaerő tevékenysége érdemi, azzal, hogy ezáltal megszűnik az adókikerülés is. Ugyanakkor Htv. módosítása nem eredményezi az adóadminisztrációs teher (a telephely miatti bejelentkezési, adóelőleg-fizetési, adóbevallási, adófizetési kötelezettség) adóösszeghez képeset aránytalan növekedését sem, tekintve, hogy nem válik telephellyé az a település, ahol a munkaerő-kölcsönző az adóévben kevés munkaerőt ad kölcsön vagy a kölcsönzés rövid ideig tart.
/Htv. 52.§ 31. pont g) telephely: a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek/
Az adóalap megosztásának szabályaiban nincs rájuk nézve változás, így a már meglévő Htv. mellékletében meghatározott előírásokat kell alkalmazni a jövőben is, így azt személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerrel, vagy eszközérték arányos megosztás módszerrel, vagy ha a vállalkozónak a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot arányosítania kell az adóalap megosztásban.
Előre is köszönjük szíves közreműködését.
Eger, 2023. július hó
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
