Iparűzési adó bevallásának lehetőségei

A 2019. évben kezdődő adóév állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni - EGER várost érintően - iparűzési adóbevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén található.

Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti Eger Megyei Jogú Város önkormányzati adóhatósághoz (Adó Iroda) - továbbiakban önkormányzati adóhatáság - kell eljuttatni.

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (jellemzően: május 31) kell az adóbevallást benyújtani.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényről és az önkormányzat érvényes rendeletéről /Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete / itt találhatnak információkat:

https://eger.hu/public/uploads/1990-evi-c-torv-ny-0101-0131-1-_5c530b834d88d.pdf

https://eger.hu/public/uploads/12-2012-or-a-helyi-iparuzesi-adorol-2019-apr_5e216ee16751f.pdf

Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

- egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek,
- jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,
- az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket.
Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):

- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

a) az ingatlan-bérbeadási,
b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében.

- a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
- az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
- az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
- az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: személyi jövedelemadóról szóló törvény, vagy SZJA) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladta.

Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található.

A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.

Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.

A Htv. 52.§ 31. pontja szabályozza a telephely fogalmát, mely eltérő lehet távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, egyetemes szolgáltató (villany, gáz) és a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén.

A BEVALLÁSBENYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA

Az adóbevallás benyújtható közvetlenül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz elektronikus úton.

Az iparűzési adóbevallás az állami adóhatóságon keresztül is – kizárólag elektronikus úton – benyújtható [Htv. 42/D. §]. Az állami adóhatóság útján történő elektronikus bevallásbenyújtás esetén meghatalmazás csatolására nincs szükség. A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni.

Az önkormányzati adóhatósághoz közvetlenül benyújtott HIPA bevallás

Az adóbevallás elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő. Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] – ide értve az egyéni vállalkozót is – bevallás-benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM-rendelet (a továbbiakban: PM-rendelet) szerinti, s az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

Az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő, lakásszövetkezet, valamint az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány az iparűzési adóbevallást a PM-rendelet szerinti „ központi" nyomtatványon vagy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, papír alapon is teljesítheti*.

Az Elektronikus Önkormányzati Portál (E-ÖP) az önkormányzati ASP-rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne. A vállalkozó, vagy meghatalmazottja a Portálról tudja a helyi iparűzési adóbevallás megtételét indítani: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap .

Az „ELJÁRÁS MÓDJA", az „ÁGAZAT" (Adóügy) „ÜGYTÍPUS" (Helyi iparűzési adó) kiválasztását követően eltérő adóévekre több bevallási űrlap is kiválasztható.

Az adózó 2019. évre az alábbi (iForm típusú) hipa bevallási űrlapot választhatja:

„HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁS, ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG, 2019. ÉVRE"

*Az itt kitöltött nyomtatvány a már jelzett esetekben papír alapon is kinyomtatható és beküldhető.

Az állami adóhatóságon keresztül benyújtott bevallás

Az állami adóhivatal tulajdonképpen a postás szerepét tölti be, ami azt jelenti, hogy a NAV a számszaki hibától és ellentmondástól mentes hipa bevallást továbbítja – mégpedig azonnal – a dokumentumban megjelölt önkormányzatnak.

Az adózó a 2019. évben kezdődött adóévre vonatkozó állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az állami adóhatósághoz, legkorábban a 2016. évben kezdődött adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával is teljesítheti. /19HIPA Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén/

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett.

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján ( https://www.eger.hu/hu/adougyek ), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján ( https://hakka.allamkincstar.gov.hu ) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget Eger Megyei Jogú Város esetében az önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

Eger MJV. Önkormányzat Helyi iparűzési adó beszedési számla
12033007-00102883-02200006

Helyi adózásról honlapunkon https://www.eger.hu/hu/adougyek  tájékozódhatnak az érdeklődők.

Eger, 2020. február hó

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága