Ugrás a fő tartalomhoz
2024. december 22. | Zénó

Reklámhordozók építményadóztatása

Létrehozva: 2018. január 18.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2017. november 30-i ülésnapján elfogadta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján előterjesztett Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2017. (XII.01.) önkormányzati rendeletét a reklámhordozók építményadójáról.


A Htv. 11/A. §-a alapján 2018, január 1-jétől adókötelessé vált Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. A rendelet elfogadása óta sokan megkeresték önkormányzati adóhatóságunkat és érdeklődtek az adózással kapcsolatos kérdésekben.

 

1. Mi minősül az adó tárgyának, gazdasági reklámnak ?

 

A Htv. 11/A. §-a alapján az építményadó-kötelezettség a településkép védelméről szóló törvény (Törvény) szerinti reklámhordozóra terjed ki. A Törvény 11/F. § 3. és 4. pontjának (mint értelmező rendelkezések) összefüggései alapján az építményadó tárgya az a reklámhordozó, amely a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt „az e törvény szerinti reklám" közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. Az e törvény szerinti reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám.

A köztudatban reklámhordozónak minősülő adótárgy (pl.: óriásplakát, hirdető oszlop, utcabútorok stb.)

 

2. Mi minősül utcabútornak?


Utcabútor az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.

 

3. Ki az adó alanya? Ki fizeti a reklámhordozó utáni adót?

 

Az Önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó utáni adó alanya az aki (vállalkozás, magánszemély) az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.

 

4. Mikor keletkezik az adókötelezettség reklámhordozó után?

 

A 11/A. § szerinti esetben az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatóságiengedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik.

 

5. Mikor szűnik meg az adókötelezettség reklámhordozó után?

 

Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg.

 

6. Kik tartoznak az adómentes körbe és kik nem?

 

A Htv. szabályozása (Htv.3.§ (5) bek.) alapján a rendelet hatálya nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre stb., így ők nem adóztathatók.
A Htv. 3.§ (2) bekezdése feltételes adómentességeket is szabályoz, ám itt eltérő az építményekre és a reklámhordozókra vonatkozó szabályozás. A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján valamennyi helyi adó alól mentesség illeti meg az egyesületet (így sajátos egyesületként működő pártot is) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az e bekezdésben megfogalmazott feltételek és korlátok között. A Htv. a reklámhordozót az építményadó önálló adótárgyként szabályozza (Htv. 12/A. §), az nem minősül épületnek (Htv. 52. § 5. pont) vagy épületrésznek (Htv. 52. § 6. pont). Tekintve, hogy a Htv. 3. § (3) bekezdésének második mondata az egyesületet (így a pártot is) a Htv. 3. § (2) bekezdés szerint megillető mentességet az építményadóban korlátok közé szorítja, azaz a mentesség csak meghatározott épületek és épületrészek esetén jár, a reklámhordozó utáni építményadóra a mentesség nem alkalmazható. Amennyiben tehát egy párt (vagy más, egyesületi formában működő avagy a Htv. 3. § (2) bekezdésében említett szervezet egyesület, alapítvány, közszolgáltató szervezet, köztestület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár) reklámhordozó tulajdonosa, akkor azt adókötelezettség (ide értve az adatbejelentési és az adófizetési kötelezettséget) terheli, ha az önkormányzat az építményadót a reklámhordozó szerinti településen bevezette.
A közérdekű közlemény, a politikai reklám, valamint a társadalmi célú reklám önmagában adómentes, ám ha a reklámhordozón más gazdasági reklám is megjelenik (akár egy napra is), így fennáll az adókötelezettség teljes adóévre, azaz 12.000 Ft/m2-es mértékkel adóztatható az adótárgy.

 

7. Meddig kell a bejelentést megtenni? Mikor kell az adót megfizetni?

 

Az adatbejelentést az adóalanyoknak 2018. január 15-ig kell megtenniük /vagy évközi megjelenés esetében 2019. január 15-ig/. Az adatbejelentések alapján az építményadót – ún. kivetéses adóként - határozatban kell előírnia az önkormányzati adóhatóságunknak, amit az adó alanyainak (tulajdonosoknak) két egyenlő részletben (március 15, szeptember 15.) kell megfizetniük.

 

8. Mennyi az adó mértéke?

 

Településenként eltérő lehet. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2017. (XII.01.) önkormányzati rendelete alapján a reklámhordozók utáni építményadó évi mértéke 12 000 Ft/m2, ettől eltérően, amennyiben az adóalap nem haladja meg a 1,50 négyzetmétert az adó mértéke: 0 Ft/m2.

 

9. A mentes 1,5 m2-t meg nem haladó reklámfelületről kell-e adatbejelentést tenni?

 

Mentesül a reklámhordozók építményadó bejelentési kötelezettség alól a vállalkozónak nem minősülő adóalany akkor, ha az adott adónemben az adóalanyt nem terheli fizetési kötelezettség. Így a „nulla" (0 Ft) kulcsos adómértékkel adózó magánszemély adatbejelentésből eredő adminisztrációs terheit az önkormányzat rendelete alapján lecsökkentette.

 

10. Amennyiben a reklámfelület nagysága nagyobb mint 1,5 m2, úgy levonható-e az 1,5 m2 adómentes rész?

 

Nem vonható le. Abban az esetben, ha a reklámhordozó felülete akár 0,01 m2-rel is meghaladja a 1,5 m2 –t, akkor a reklámfelület teljes egészében, a teljes alapterület alapján adóköteles.

 

11. Ha egy hirdető felületnek két oldala van, mi az adó alapja?

 

Hirdetőtábla mindkét oldala adóköteles. Tehát a reklámhordozó felületének számításakor a hirdetőbála oldalait duplán kell figyelembe venni.

 

12. Ingatlan falára felfestett gazdasági reklám (útbaigazító tábla) adóköteles-e?

 

Amennyiben a gazdasági reklámot nem a saját tulajdonában lévő felületen hirdet, úgy a reklám adóköteles. Adatbejelentési és adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli.

 

13. Egyéni vállalkozók, jogi személyek az adatbejelentés megtehetik-e papír alapon kitöltött nyomtatványon?

 

A kapcsolattartás formáját és módját az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.), az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szabályozza.

 

Az Eüsztv. 1. § 23. pontjában nevesített gazdálkodó szervezetek (azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek a lakásszövetkezet, valamint az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány) kötelesek adóügyeiket elektronikusan intézni.

 

Az adótárgyak után – az adótárgy tulajdonosának - a 2018. január 1-i állapot alapján kell az adatbejelentést megtenni az alábbi adatbejelentő ÁNYK nyomtatványon („EGER18REKL").

 

Az adatbejelentést az adóalanyoknak 2018. január 1-jét követően, de legkésőbb 2018. január 15-ig kell megtenniük /vagy ha 2018. évközi megjelenés történik, akkor az ő esetükben az adatbejelentést a következő év, azaz 2019. január 15-ig kell megtenni/ a tulajdonosoknak.

 

A vállalkozások (Htv. 52. § 26. pont) az adatbejelentést - az építményadó építményekre kiterjedő adatbejelentéshez hasonlóan - elektronikus formában kötelesek teljesíteni az önkormányzat által rendszeresített ÁNYK nyomtatványon (a részletekről honlapunkon tájékozódhatnak).

 

Tájékoztatjuk T. Adózóinkat, hogy a központi és helyi adójogszabályokról, önkormányzati adókkal kapcsolatos tájékoztatókról, elektronikus és papír alapú bevallási nyomtatványainkról a www.eger.hu (adóügyek), ado.eger.hu elérhetőségen részletesen informálódhatnak.

 

A jelzett elérhetőségekről (a regisztrációt követően) elektronikusan– az ügyfélkapun keresztül a nap bármely időpontjában - lekérdezhetik folyószámlájukat, befizetéseiket, bevallásaikat, számlánkénti egyenlegüket és más fontosabb nyilvántartott adatát is (személyes adatok, bevallási adatok stb.), valamint egyidejűleg online bankkártyás befizetést is teljesíthetnek. Kérjük éljenek ezzel a lehetőséggel!

 

Köszönjük, hogy elolvasta tájékoztatónkat és adókötelezettségeinek teljesítése, valamint befizetett adójával hozzájárul Eger Megyei Jogú Város fejlődéséhez!

 

Eger, 2018. január 8.

 

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!