ABCD Módszertan
Az „Egri helyi közösségek támogatása az Asset Based Community Development (ABCD) módszer segítségével" (azonosító száma: TOP-7.1.1-16-H-074-3.2/001.) című projekt
Kedvezményezett: Eger Innovations Kutatás-Fejelsztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Eger Innovations Kutatás-Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, elsősorban kutatási és fejlesztési tevékenység végrehajtása céljából alakult 2006-ban. Ezek a fejlesztési tevékenységek egyaránt fedik a természet- és társadalomtudományi, valamint humán területeket. (Mindemellett a cég projektekkel kapcsolatos disszeminációs tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokkal is rendelkezik.)
A kedvezményezett néhány évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni az ABCD módszer hazai adaptációs lehetőségével. A készségalapú közösségfejlesztés észak-amerikai, illetve fejlett európai (gyakran városi jellegű) környezetben szerzett tapasztalataira alapozva – néhány vidéki területen végrehajtott próba-projekt után – Egerben először 2017 nyarán és őszén a Berva városrészben került kipróbálásra a módszertan (a területet érintő közösségi térszín-fejlesztési projekttel karöltve).
Projektcélok
A projekt célja egy innovatív közösségfejlesztési módszertan felhasználása az Eger MJV civil szervezeteinek, illetve a lakosság szélesebb köreinek városfejlesztési irányú mozgósítására. Az ABCD módszertan azokat a helyi erőforrásokat és értékeket is képes feltárni, amelyek eleddig láthatatlanok voltak a mainstream projektek és programok számára.
A munkafolyamat során elsősorban azonosításra kerülnek azok a kulcsszereplők, akik Eger városának különböző részein ún. gatekeeper-ként szerepeltethetők. A hivatalosan bejegyzett civil szervezeteken kívül a nem bejegyzett csoportosulások, spontán szerveződések is megfelelő kapcsolódási pontok lehetnek a lakosság felé.
A gatekeeper-ek személyén keresztül lehet elérni a lakosság szélesebb köreit, feltérképezni azokat a készségeket és képességeket, amelyek jelenleg rejtetten vannak jelen a lakosságnál. A térképezés személyes kérdőívezéssel történik majd, a gatekeeper személyek ajánlásain keresztül.
A meglévő készségek felmérésén túl a városfejlesztés jövőbeli folyamatát fogja segíteni az ún. „álomtérképezés". Ennek során a megkérdezettek egy előre elkészített nyers várostérkép vázlaton bejelölik azokat a pontokat és létesítményeket, amelyek szerintük fontosak ahhoz, hogy Eger 30 év múlva is egy olyan hely legyen, ahol a gyermekeik/unokáik szívesen fognak élni.
A kétféle felmérés eredményeiből összefoglaló adatbázis, illetve vizuálisan megjeleníthető plakát készül.
Célcsoportok
A projekt elsődleges célcsoportja Eger MJV civil társadalma, azok a szervezetek és szereplők, akiken keresztül elérhetővé válik a helyi lakosság szélesebb köre. A másik kiemelt célcsoport a város fiataljai, akik egy részének aktív szerepe lesz a terepi munkában.
A tágabb célcsoport Eger MJV társadalma, illetve eleddig passzív lakossága, akiket a projekt eredményeinek passzív bemutatásával fogunk elérni.
A projekt végrehajtásába a célcsoport tagjai már kezdettől bevonásra kerülnek, hiszen a terepi munkán használatos ABCD kérdéssort is a célcsoport közreműködésével alkotjuk meg.
A generációk közötti kapcsolatok erősítése érdekében a célcsoportok között kiemelten szerepelnek a város fiataljai:
•Az Eszterházy Károly Egyetem hallgatóit – úgymint gatekeeper (EKE HÖK) által elérendő célcsoportot;
• A városban tanuló középiskolásokat – a középiskolai DÖK-on keresztül elérendő célcsoportot;
Projekt-tevékenységek 2019. augusztus 13-ig:
• kapcsolatfelvétel (a lehetséges) Gatekeeper szervezetekkel: Egri Norma Alapítvány, Egri Fertálymesterek, Eger Térsége Fejlesztési Egyesület, Eszterházy Károly Egyetem Hallgatói Önkormányzata,
• az együttműködési megállapodások tartalmának kidolgozása;
• a kérdőívek specifikus kérdéssorának kidolgozása;
• eszközbeszerzés.
15 műhelymunka és rendezvény került megrendezésre 2019 szeptembere és 2020 júniusa között.
A műhelymunkák egy része az EKE HÖK-ön keresztül az Eszterházy Károly Egyetem hallgatóinak a megszólítását célozta. Gyakran egy-egy egyetemi rendezvényre (Kutatók Éjszakája, Szakest) épülve a kellő mértékű részvétel biztosításra került. A workshopok másik része az Eger Térsége Fejlesztési Egyesület és az Egri Norma gatekeeper-ek közvetítésével az egri civil társadalomban aktív szereplők bevonására irányult. Ebben a folyamatban többször részt vettünk az Egri Civil Kerekasztal ülésein, ahol a projekt bemutatásra került és számos szervezet érdeklődését felkeltettük.
A műhelymunkák során első lépésben a projekt néhány alapvetése, illetve az ABCD módszertan főbb elemei kerültek bemutatásra. Ezt támogatandó PowerPoint slideshow-t készítettünk. A workshopok második felében lehetőség nyílt szóbeli kommunikáción keresztül a résztvevők véleményét és attitűdjeit kideríteni. Az időkorlát miatt az alkalmak végén kiosztásra kerültek a papír alapú kérdőívek, illetve bemutatásra került az online kérdőívre mutató QR kód.
A projekt második felében tartott műhelymunkák során előzetesen bemutatásra kerültek a rendelkezésre álló eredmények, így motivációt és kapcsolódási pontot jelentve a további együttműködésre. Ez az ABCD módszertanban az ún. társadalmasítási fázis, ahol kombinálásra kerülhetnek a képességek, az igények és az ötletek-javaslatok. Jelenlegi projektünk ezt a fázis is megvalósította rendezvények és a tervezett kiadvány megjelentetése formájában.
A projekt eredményeit bemutató kiadvány bemutatásra került a zárórendezvényen, ahol meghívottként részt vettek Eger MJV Önkormányzatának a Fejlesztési Osztályán dolgozó szakemberek is. Ajánlásuk szerint a projekt által feltárt fejlesztési elképzelések akkor valósíthatók meg sikeresen, ha a célokhoz hozzárendelhetők lesznek a szükséges infrastrukturális elemek.
Ennek kiváló példája a már a projekt során megvalósult ún. follow-up elem. Itt az Eszterházy Károly Egyetem HÖK és az egyik egri civil szervezet (Egri Barátnők a Jövőért Egyesület) együttműködésében szépkorú érdeklődők és az EHÖK szervezésében az informatikában jártas fiatalok találkoztak és informális oktatás keretében tanítási-tanulási folyamatot hajtottak végre. Az idősek megtanulhattak néhány egyszerű fogást a biztonságos internethasználatról, illetve a web használatának egyéb részleteiről.