Mulasztási bírság alkalmazásának szabályai
Érdemes figyelni az adózóknak a felhívásokat, hiszen kötelezettség szegés esetében jelenetős lehet a kiszabott taxatív mulasztási bírság összege, ám egyes esetekben utólagos teljesítés esetében is van mód a bírság csökkentésére, elengedésére!
Az önkormányzati adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) alapján történő bírságolási tevékenysége során az önkormányzati adóhatósági szankcióként adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki. A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében. Az Art. 215.§ - 238.§-ai általános érvénnyel szabályozzák az önkormányzati adóhatóság által alkalmazható bírság fajtáit, a bírságkiszabás feltételeit és mértékét.
Jelen tájékoztató az ügyfelek/adózók tájékoztatását szolgálja, célja, hogy az ügyfelek, adózók megismerjék az önkormányzati adóhatóság által a mulasztási bírságok megállapítása és kiszabása során elveket.
Főszabály szerint az adóhatóság adókötelezettséget előíró törvényben, illetve más jogszabályban megállapított kötelezettségének megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
A törvényi szabályozás a szankcionálási gyakorlatot úgy alakította ki, hogy az biztosítsa az eljárás átláthatóságát, a szubjektív elemek kizárását, valamint az egységesség érvényesülését, továbbá, hogy az ügyfeleket, az adózókat a jogszabályok rendelkezéseinek betartására ösztönözze.
Az Art. 221. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, az önkormányzati adóhatóság akkor szabhat ki az adózó terhére mulasztási bírságot, ha azt állapítja meg, hogy
- az adózó nem tett eleget
- helyi iparűzési adóbevallási vagy
- idegenforgalmi adóbevallási, illetve
- építményadó (építmény vagy reklámhordozó) adatbejelentési, kötelezettségének.
Hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazása mulasztási bírság esetében
(Taxatív bírságok)
Felhívás
A mulasztási bírság kiszabása előtti kötelező hiánypótlási felhívás célja a kötelezettség teljesítésére való ösztönzés, mentesítve a szankció alól azt, aki felhívásra határidőben és jogszerűen teljesít. Az önkormányzati adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség (pl.:hipa ifa) kapcsolatos kötelezettség kivételével
a) a bevallási, adatbejelentési, változásbejelentési kötelezettségének nem teljesítése,
b) a bevallási, adatbejelentési, (változás)bejelentési kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,
c) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
Felhívás mulasztási bírsággal (1)
Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
Felhívás mulasztási bírsággal (2)
A határidő eredménytelen elteltét követően az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
Ha az adózó részére az adóhatóság már kiszabta a kettőszázezer vagy az ötszázezer forintos bírságot, a kötelezettség teljesítése esetén sem mérsékelhető a már kiszabott bírság.
Késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az Art.-ben rögzített egyes speciális mulasztások esetében eltérő bírságmérték alkalmazandó (pl.: beszedett idegenforgalmi adófizetés vagy feltöltési kötelezettség elmulasztása).
A mulasztási bírság kiszabásának eseteit és az egyes mulasztásokkal kapcsolatban kiszabható bírságösszeg általános határait az Art. 220.§-236.§-ai, a mérlegelési szempontokat az Art. 237.§-a, a mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátját pedig az Art. 238.§-a határozzák meg.
Az adóbírság mérséklésére, a kiszabás mellőzésére vonatkozó szabályokat az Art. 219.§-a határozza meg. A mulasztási bírság összegének, mértékének meghatározása során az adóhatóság – amennyiben a jogszabály a mérlegelést lehetővé teszi – figyelemmel van az Art. 237. §-ában foglaltakra, mert az itt meghatározottak alapján mérlegeli az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülményeket.
Taxatív mulasztási bírságok (Art.221.§) megállapítására mérlegelési lehetőséget a törvény nem biztosít!
Az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.
Az Art. 198.§-a alapján fizetési halasztásra illetve részletfizetésre, vagy az Art. 201.§-a alapján adó (mulasztási bírság) mérséklésre ezt követően is van lehetőség. Ez az eljárás magánszemélyek esetében illetékmentes. Ekkor a fizetési könnyítés, illetve adómérséklés külön adózói kérelemre indul.
Összefoglalva: Az adókötelezettségeket betartó vagy „legalább" az első felhívást követően teljesítő adózót nem éri mulasztási bírság kivetése miatt anyagi hátrány, ám aki a felhívást/felhívásokat követően sem teljesíti a jogszabályban előírt adóbevallási, adatbejelentési kötelezettségét, jelentős fizetési többlettel számolhat, ennek mértéke és összege elérheti a 250 ezer vagy 600 ezer forintot.
Az adóhatóság természetes személyek esetében a felhívásokat és mulasztási bírság előírásokat – ha nem választottak elektronikus ügyintézést - tértivevényes levelek útján kézbesíti.
Hibás bevallás szankciója
Az adózó a hibásan benyújtott bevallás miatt mulasztási bírsággal sújtható az Art. 220. § (1)-(2) bekezdései szerint. Hibás bevallás esetén nincs helye az Art. 221.§-a alkalmazásának, azonban az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szabhat ki az Art. 237.§-ában felsorolt mérlegelési szempontok alapján, vagy mellőzheti a bírság kiszabását. Az Art. 7. § 22. pontja szerint hibásnak az a bevallás tekinthető, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel. Amennyiben a hibás adóbevallást adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, úgy a hibás bevallás miatt az Art. 49. § (7) bekezdése alapján az ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére lehet bírságot megállapítani.
Helyi iparűzési adóelőleg kiegészítés elmaradásának szankciója
Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése (Art. 231.§) esetében alkalmazandó bírságszabály. Ha az adózó esedékességig az adóévi várható iparűzési adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után húsz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.
A bírságalap meghatározása során az adóév végéig, de a feltöltési kötelezettség esedékességét követően megfizetett iparűzési adóelőleget figyelmen kívül kell hagyni, azonban ez a körülmény a bírság mértékének meghatározása során adózó javára értékelhető. A bírságalap meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez.
Beszedett, de az önkormányzat számlájára tovább nem fizetett idegenforgalmi adó szankciója
Ha a szálláshely üzemeltető adózó, mint adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, illetve megfizetni elmulasztott adó összege, mértéke ennek 50%-áig terjedhet. (Art. 232.§)
Eger, 2019. november 08.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
