2019. április 25. | Márk
Eger.hu
birsag-helyett-fumag
Bírság helyett fűmag
A Föld Napja alkalmából az önkormányzat...
sargan-villognak-a-jelzolampak-a-sas-uti-csomopontban-21580
Sárgán villognak a jelzőlámpák a...
November végéig sárgán villognak a Sas,...
biztonsagosan-kerekparral
Biztonságosan kerékpárral
A biztonságos kerékpározás...
fold-napja-szedjuk-egyutt--21578
Föld Napja - Szedjük együtt!
A Föld Napjához kapcsolódóan több...
heves-megyei-ovodapedagogiai-konferencia
Heves megyei Óvodapedagógiai...
Szemléletváltás a 21.századi pedagógus...
megujul-a-fertobanya-utca-21576
Megújul a Fertőbánya utca
Járdát építenek, új útburkolatot és...
eger-se-diosgyori-vtk-ii-2-3
Eger SE – Diósgyőri VTK II 2-3
Az őszi találkozóhoz hasonlóan ismét...
husvet-a-felsovarosban-21570
Húsvét a Felsővárosban
Húsvét hétfőn a közösségépítés...
poharral-egerben-dulotura-a-nagy-egedre
Pohárral Egerben: dűlőtúra a...
A Pohárral Egerben sorozat idei második...
korszeru-onkormanyzati-berlakasok-epulnek
Korszerű önkormányzati bérlakások...
Négy új bérlakást építenek...
dvtk-eger-cegled-25-20
DVTK-Eger – Cegléd 25-20
A férfi kézilabda NB I-ben alsóházi...
bolcsodek-napja-21566
Bölcsődék napja
Szakmai továbbképzésre várták az egri...
keresztuttal-emlekeztek-jezus-szenvedestortenetere
Keresztúttal emlékeztek Jézus...
Jézus szenvedéstörténetének 14...
ujra-latogathato-az-egri-erseki-pincerendszer
Újra látogatható az egri érseki...
Húsvét hétfőn megnyitotta kapuit a...
kozel-200-mintat-biraltak
Közel 200 mintát bíráltak
Mintegy 200 bort bíráltak idén a 23. Egri...
csereld-le-a-nejlonszatyrod-
Cseréld le a nejlonszatyrod!
Kreatív kézműveskedéssel csatlakozott a...
menetrendvaltozas-es-fokozott-ellenorzes-21559
Menetrendváltozás és fokozott...
Húsvétkor és a tavaszi szünet ideje...
lillafuredi-asvanyviz-kupa-21558
Lillafüredi Ásványvíz Kupa
Április 18-án és 19-én tartják a...
orszagos-versenynek-ad-otthont-az-egyetem-21556
Országos versenynek ad otthont az...
Az Eszterházy Károly Egyetem ad otthont a...
megnyilt-az-egri-varosi-jegyiroda-21555
Megnyílt az Egri Városi Jegyiroda
Bővített funkciókkal indult el az Egri...
fokuszban-az-irodalomtorteneti-gyujtemeny
Fókuszban az Irodalomtörténeti...
Fókuszban az Irodalomtörténeti...
hulladekgyujtesi-akciot-indit-csakvari-antal-21553
Hulladékgyűjtési akciót indít...
Környezettisztítási és...
egyre-nagyobb-a-forgalom-a-piacokon-21548
Egyre nagyobb a forgalom a piacokon
Az ünnepek közeledtével a piacokon egyre...
eke-egyuttmukodes-osztrak-egyetemmel-21547
EKE: együttműködés osztrák...
Együttműködési megállapodást kötött...
foci-fesztival-ovodasoknak-21546
Foci fesztivál óvodásoknak
Ismét óvodások vették birtokba a...
fold-napja-nagy-a-valasztek-a-programokbol-21545
Föld Napja: nagy a választék a...
Április 16-tól egészen 30-ig készül...
dobos-tudomanyos-es-muveszeti-napok-21544
Dobós Tudományos és Művészeti Napok
Kultúrtörténeti csapatversennyel,...
tedxeger-21542
TEDxEger
Sajtótájékoztatón számoltak be a...
projektzaro-a-sanatmetalban-21541
Projektzáró a Sanatmetalban
Személyre szabott műtéti tervező-,...
sportparkot-alakitanak-ki-az-ersekkertben
Sportparkot alakítanak ki az...
A tervek szerint az Érsekkertben...

Hol terem a jó egri bor?

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

Eger az Északi-középhegységet, és a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk délnyugati lábánál, az Eger-patak völgyében fekszik. A város - az 1961-ben hozzácsatolt Felnémettel együtt - a völgyben mintegy 12 km hosszúságban települt be, kisebb részben a patakvölgyet kísérő teraszos oldalakra is fölkapaszkodik, így kb. 2,5 km szélességű


Az Eger-és a Tárkányi-patak völgysíkja a terület legalacsonyabb szintje, amely 80-145m tengerszint feletti magasságban terül el. Ez a kisesésű völgysík foglalja magában a város jelentős részét.

 

A vár, a temetők és az újabb utcasorok a 160-200 m tengerszint feletti magasságban lévő teraszokra települtek. 

 

Az Egert környező településcsoport nagyobbik része a Bükk keleti, a Mátra felé eső lábánál Szóláti- Laskó- Eger- Tárkányi- Ostoros- és Novaji-patakok völgye között, változatos felépítésű dombvidéken terül el.

 

Délen a 3. számú Budapest-Miskolc főforgalmi útvonal, északon a Bükk-hegység zárja le a térséget. Északról déli irányban a Bükk hegység törésvonalak mentén, több lépcsőben, fokozatosan ereszkedik le az Alföld felé. A lépcsőket egymással párhuzamos irányú patakok völgyei szabdalják fel.

 

A Szóláti-pataktól nyugatra eső dombsor a vízválasztó a Tarna-völgyi települések felé. Keleten a Noszvajon átfolyó patak alsóbb szakaszán már Borsod megyei falvakat fűz fel. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, a közepén fekvő Egerben a napsütéses órák évi összege 2022 óra, a nyári időszakban 827, a téliben 199 a napos óra. Az évi középhőmérséklet 9,9 Celsius fok, a vegetációs időszakban a sokévi átlag 16,9 Celsius fok.

 

Április közepétől számíthatunk 10 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletre, ez az időszak 186 napon át, október közepéig tart. A fagymentes időszak hosszabb 185 napnál, a délies lejtőkön a 190 napot is meghaladja.

A tavaszi határnap április 15.-20. között, az őszi október 20-án van. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok: a sokévi átlag 33,5 Celsius fok, a téli abszolút minimumoké mínusz 16,2 Celsius fok.

 

A csapadék sokévi átlagban 588 mm, ebből a vegetációs időszakra 355 mm jut. Átlagosan 40-50 hótakarós nap van téli félévben, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Leggyakrabban északnyugati és délkeleti szél fúj, a déli területeken azonban délkeleti.

 

Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Eger és környéke északnyugat felől viszonylag nyitott, míg északkelet felől a Bükk hegység szélárnyékában fekszik, ezért minden évszakban a nyugati és északnyugati szelek az uralkodóak.
Eger környékének hőmérséklete minden évszakban melegebb annál, mint amit földrajzi fekvése indokolna. A többlethőmérséklet elsősorban a nyári időszakban jelentős. E különösen kedvező természeti viszonyok mellett virágzó bor és gyümölcskultúra alakult ki.

 

Eger térsége a középkorban az ősi, felvidéki, fehérbort adó szőlőterületekhez tartozott. A török hódoltságtól a XIX. század végéig általában a vörösbort adó szőlőfajták voltak az uralkodóak, de a XIX. század közepétől szaporodtak a fehérbort adó szőlőfajtákkal beültetett területek.

Ez a folyamat a filoxéria vészt követően a fehérszőlők uralkodóvá válását eredményezte. Az egri szőlőhegyeken termett szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fönn feljegyzés.

 

Tekintettel arra, hogy a filoxéria vészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII. századra is érvényesnek tartható.

A filoxéria vész választóvonal volt az egri vörösborok történetében. A rekonstrukciók során jelentékenyen megváltozott Egerben a kékszőlők fajtaösszetététele, s mint már korábban szó volt róla, a Bikavér esetében a vörösborkészítésének egy speciális módja alakult ki.

 

A rekonstrukció során megmaradt a már török időszaktól nagy mennyiségben termesztett kadarka, és elterjedt a nagyburgundi, a Kékfrankos, a Cabernet, a Medoc noir, a Merlot, és az Oportó.

   


< Vissza