Egri Értéktár

Eger MJV közgyűlésének (705/2013. (XII.19.) döntést követően megalakult az Egri Települési Értéktár Bizottság. A grémium feladata többek között, hogy döntsön az egri nemzeti értékek felvételéről a Települési Értéktárba, illetve hogy az arra érdemeseknek a további szinteken működő Heves Megyei Értéktárba, és a Magyar Értéktárba való felvételét kezdeményezze.

Ünnepel Eger: hungarikum lett az Egri Bikavér

A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat, valamint a tiszai halászlét. A Magyar Értéktár pedig újabb kilenc értékkel bővült - a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be kedden Egerben, a bizottság ülése után.

Az egri várban tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján ugyan ezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület.

Fotó: FM

A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutyafajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is.

A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus, Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép. A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola; a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye, és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, az általa nemesített cserszegi fűszeres a legjobb úton van, hogy világhírű legyen.

<!-

->

Fotó: FM

Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor hangsúlyozta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön.

A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek harmóniáját jelentik a bizottság legújabb döntései, amelyek mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült.

Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető. A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék. Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936-ban polgármestere és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelője volt Egernek. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly '48-as tábornok unokája.

(MTI/FM Sajtóiroda)