Ugrás a fő tartalomhoz
2024. december 12. | Gabriella
Pedagógusképzés két évszázada Egerben
A 250 éves egri egyetem neveléstörténeti...
Mikulások lepik el a várost
December 6-án érkezik a Mikulás, Eger...
Óvodák, bölcsődék nyitva tartása a téli szünet alatt
KÖZLEMÉNY Eger MJV Önkormányzatának...
Fogyatékos Emberek Világnapja
A Harmónia Integrált Szociális és...
Minden várakozást felülmúlt az Adventi véradás
A tavalyinál is többen, 139-en adtak vért...
Felkapcsolták az ünnepi fényeket
Egyszerre kapcsolódtak fel a város...
Egerben járt a Fradi Kamion
Ismét városunkban állomásozott...
Megnyílt a Jégpalota
Ismét kézműves foglalkozások,...
Meggyújtották a hit gyertyáját
Vanyó Zsuzsanna családsegítő munkatárs...
Gálaműsor a Gyermekosztály betegeiért
Jótékonysági gálaműsort szervezett az...
Polgárőrök a Felsővárosban
Szombat este megkezdte szolgálat a...
Gyerekkori élményeket mutat be a mesekönyv
Egy helyi alkotó, Bartucz-Kovács Erzsébet...
Megszorongatta a Fradit a tartalékos Digi-Eger
A papírforma sima vendéggyőzelmet ígért...
Szellemi és sportvetélkedő,
Tudásukat, ügyességüket és...
Két beszélgetés az idei utolsó VOSZ Páholyon
Az év utolsó VOSZ Páholyát tartották...
Óriási érdeklődés fogadta a pályaválasztási
Ismét pályaválasztási kiállítást...
Felkerültek az első díszek a város karácsonyfájára
A katasztrófavédelem és a Városgondozás...
Átadták a Kicsi Nagykövet tehetséggondozó program
11 gyermek vehette át elismerő oklevelét...
Élményekkel teli egészségnapot tartottak
Interaktív foglalkozások, flashmob, zenés...
Adventi gyűjtést szervez a Máltai
Idén is szervez cipős doboz akciót a...
70 éves a Szilágyi
70 éves fennállását ünnepli idén az...
Nemzetközi falatokat kóstoltak a fiatalok
Édes és sós falatok is terítékre...
HIRDETMÉNY feszültség alá helyezésről
Ostoros, Pajdos dűlő hrsz.: 1309/9., + 10...
XXII. Dr. Renn Oszkár Emlékülés
Huszonkettedik alkalommal tartott...
Segítség egy gombnyomásra
A Gondosóra Programról tartottak...
Családbarát munkahely a könyvtár
Családbarát Munkahely Díjjal ismerte el a...
A tájékozódási futást népszerűsítették
A tájékozódási futás alapjaival...
Országos Rajzfilmünnep
Rajzfilmsorozatokkal és kézműves...
Éjféltől 24 órás hóügyeletet tart a Városgondozás
Éjféltől lép életbe a Városgondozás...
Palóc Mesemondó Találkozót rendeztek
A palóc tájnyelv, a tehetséggondozás és...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!