Ugrás a fő tartalomhoz
2024. október 22. | Előd
Az utolsó negyedben fordított a Digi-Eger
Sokáig úgy tűnt, hogy a BVSC pontokkal...
Újra megnyílt a Kátai Galéria
Több éves szünete után csütörtökön...
Ma van az Egri Vár Napja
Az 1552-es diadal Magyarország lelkében...
Tanulni élmény
Okleveleket adott át az Eszterházy Károly...
XVI. Agria Aut Art
Többek között festmények, fa- és...
A pedagóguspályát népszerűsítették
A kormány célja, hogy minél többen...
Okos parcellakő a Várban
Okos parcellakövet avattak Gárdonyi Géza...
Már érdemes cserélni az abroncsokat
Hajnalban már gyakoriak a fagyok október...
Nyert az egri platán az Év Fája versenyben
Megnyerte az idei Év Fája Versenyt az...
Énekléssel, bállal és szüreti felvonulással
Énekléssel, bállal és szüreti...
Felvételi az MCC-be
Elsősorban érdeklődő, nyitott diákokat...
Elkezdődött a VII. Magyar Közlekedési Konferencia
Elkezdődött a VII. Magyar Közlekedési...
Diákok látogattak szerkesztőségünkbe
Gárdonyis diákok látogattak el kedden...
Keresik Eger karácsonyfáját
Idén is várja a felajánlásokat a...
Már osztják a szociális tűzifát
A hideg idő beálltával már osztják a...
Három ősbemutatóval készülnek
Legendák jeligével hirdették meg az idei...
Fókuszban a 16. századi végvárrendszer
Magyarországi végvárak és európai...
Akadálymentes játszóteret adták át Egerben
Új akadálymentes játszóteret adtak át...
240 honvédkadét tett fogadalmat Egerben
4 Heves vármegyei oktatási intézmény 240...
A család Isten terve
Szent II. János Pál pápa családokhoz...
Helyi finomságok cseréltek gazdát
Idén 3. alkalommal rendeztek termelői...
Ülésezett az Egri Civil Kerekasztal
Ülésezett szerdán az Egri Civil...
Cicákká és kisegerekké változtak
A Gárdonyi Meseösvény programot harmadik...
Megvan a győztes csapat
Idén is a Wigneres diákok nyerték az...
Végvár konferencia és okosparcellakő-avatás
Hamarosan okosparcellakövet avatnak...
Megnyitott a BrEKKEncs
Napközbeni gyermekfelügyeletet biztosít a...
Tisztelgés az aradi vértanúk emléke előtt
Az aradi vértanúkra emlékezett az Egri...
Rendhagyó Társas Piknik a Bródyban
Kavicsokkal, botokkal és termésekkel...
Megkezdődtek a helyreállítási munkálatok
Megkezdődött a helyreállítás az Ovi...
Fürdőzők helyett hajók, repülők és autók
Lubickoló emberek helyett élethű hajók,...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!