Ugrás a fő tartalomhoz
2024. július 22. | Magdolna
Egerben járt a Virágos Magyarország zsűrije
Eger idén is nevezett a Virágos...
Gasztronómiai időutazás a várban
Szakmai nappal kezdődik pénteken a 28....
Egri elsőség a 47. Agria-Marshall Sakkfesztiválon
A második kiemelt Becskei Zoltán nyerte a...
Áldatlan állapotok a belvárosi kutyafuttatóban
A belvárosi kutyafuttató területén...
Közel nyolcszázan versenyeznek
Eger ad otthont az idei junior és felnőtt...
Hamarosan indul a Like érmevadászat
Július 23-ától 5 napon át ismét...
Két érkező játékos a női vízilabdázóknál
Jövőre is a bajnokság élmezőnyébe...
Városunk is csatlakozott
Elkezdődött a Műanyagmentes július...
Folytatja a vadvirágos rétek telepítését
Tavasszal három új helyszínen telepített...
Villám csapott egy kéménybe a Szent János utcában
Kéménybe csapott egy villám a Szent...
Szent Donát védelmét kérték
Bőséges és kiváló minőségű...
A belváros fáit nézték meg a sétán
Virágok, fák, kertek témában ingyenes...
Bor, mámor, Érsekkert
Kihirdették a fesztivál legjobb nedűit...
Magyar nyelv és kultúra a nyári egyetemen
A magyar mint idegen nyelv, ez egy volt a...
Kétpoharas módszerrel zsűriztek
Egy 9 fős zsűri 49 borból választotta ki...
Rendkívül jó a magyar dinnye
Már érik a hazai földeken a forró napok...
A nyár eddigi legpezsgőbb hétvégéje jön
Borünnep, szabadtéri színház,...
3 nap alatt 300 féle bor
A három nap alatt, több mint 300 tétel...
Vizet osztott az önkormányzat a belvárosban
Tombol a hőség Egerben is. A közel 40...
Utánpótlás érmek a világbajnokságokon
Az Egri Vízilabda Klub több utánpótlás...
Újra működik a hőmérő
Megjavították az Eszterházy téren...
Izgalmas versenyszámok, illusztris vendégek
Izgalmas versenyszámok és külföldi...
Idén is sztárok és élőzene a Bárzenész Fesztiválon
Idén is változatos programokkal várja a...
Erdei kaland a vadonban
Nomád körülmények között, az erdőben...
Hőségriadó Heves vármegyében is
Vízosztás, locsoló autók és párakapuk...
Fejes gólokkal nyert Egerben a DVSC II.
Második hazai edzőmérkőzésén a DVSC...
Az egri modellt tanulmányozták a kecskeméti civilek
Szakmai egyeztetést tartottak az egri és a...
Energiatakarékosabb lett a Bárány uszoda
Az előző évi TAO pályázatnak...
Több mint 770-en vették át diplomájukat
Több mint 770 hallgató vette át...
A tavalyi csapat gerince együtt marad
A fiatal játékosok beépítése lesz a...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!