Ugrás a fő tartalomhoz
2023. október 01. | Malvin
Több mint 40 napirendről tárgyalt a grémium
Késő estébe nyúlt a csütörtöki...
Sikeres szezont zárt a Márai
Sikeres szezont zárt a Márai Központ...
Több mint 40 napirendi pont a közgyűlésen
A belvárosi hajléktalan-helyzet és újabb...
Egri Zsidó Kultúra Őszi Napja
Koncerttel és előadásokkal várták az...
Növényültetés a városban
Már javában folynak az őszi...
Tematikus séták a Turizmus Világnapján
A török kor máig tartó hatásairól...
Három negyeden keresztül tartották
A negyedik negyed elejéig úgy tűnt,...
A szépkorúakat köszöntötték
Kultúrműsorral, kitüntetések és...
Bozsik Fesztivál
Mintegy 22 egri és környékbeli óvoda...
60 év komolyan?
Jubileumi koncertre várta közönségét az...
Illés Györgynek állít emléket a filmnapok
Megkezdődött a XI. Eszterházy Film- és...
Energetikai fejlesztések az egyetem épületein
Energetikai fejlesztések valósultak meg az...
Október 6.- Emlékezzünk közösen az aradi vértanúkra
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a...
Újabb bábszínházi siker a Szabadkai Fesztiválon
A Moll tündér álma tavalyi sikere után a...
XXVIII. Dr. Frank Mária Emlékülés
Dr. Papp Tímea csecsemő- és...
Európai Autómentes Nap
Fegyencedzéssel, extrém sportbemutatóval,...
650 egri diák bizonyította
Idén is megrendezte a Dobó István...
Kutatók éjszakája 2023
Tudományos előadások, látványos...
26. Barokk Futóparádé
26. alkalommal rendezte meg a Barokk...
Együtt tekertek a szívekért
A mozgás fontosságának a hirdetése volt...
Családbarát szolgáltatóhely a strand
Családbarát szolgáltatóhely...
„Tiszta Élvezet” Drogprevenciós Nap
Tiszta élvezet címmel tartott...
Jubileumi kiállítással ünnepel az Egri Szimfonikus
Kiállítás nyílt az Egri Szimfonikus...
Kettétört kenyér kötetbemutató a könyvtárban
Egerben is bemutatták Sziki Károly Dólya...
A rút kiskacsa a Harlekinben
A rút kiskacsa című előadással kezdik...
Európai Mobilitási Hét
Balesetmegelőzési és fenntarthatósági...
Őszi üzemre váltott az egri strand
200 ezernél is többen strandoltak idén...
Megérkeztek az új ügyeleti autók
Október elsejétől az új orvosi ügyeleti...
A mese mindenkié
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a...
Jövő héten indul a XII. Egri Stúdiószínházi
Hagyományosan a GG Tánc Eger Egri...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!