2019. április 25. | Márk
Eger.hu
birsag-helyett-fumag
Bírság helyett fűmag
A Föld Napja alkalmából az önkormányzat...
sargan-villognak-a-jelzolampak-a-sas-uti-csomopontban-21580
Sárgán villognak a jelzőlámpák a...
November végéig sárgán villognak a Sas,...
biztonsagosan-kerekparral
Biztonságosan kerékpárral
A biztonságos kerékpározás...
fold-napja-szedjuk-egyutt--21578
Föld Napja - Szedjük együtt!
A Föld Napjához kapcsolódóan több...
heves-megyei-ovodapedagogiai-konferencia
Heves megyei Óvodapedagógiai...
Szemléletváltás a 21.századi pedagógus...
megujul-a-fertobanya-utca-21576
Megújul a Fertőbánya utca
Járdát építenek, új útburkolatot és...
eger-se-diosgyori-vtk-ii-2-3
Eger SE – Diósgyőri VTK II 2-3
Az őszi találkozóhoz hasonlóan ismét...
husvet-a-felsovarosban-21570
Húsvét a Felsővárosban
Húsvét hétfőn a közösségépítés...
poharral-egerben-dulotura-a-nagy-egedre
Pohárral Egerben: dűlőtúra a...
A Pohárral Egerben sorozat idei második...
korszeru-onkormanyzati-berlakasok-epulnek
Korszerű önkormányzati bérlakások...
Négy új bérlakást építenek...
dvtk-eger-cegled-25-20
DVTK-Eger – Cegléd 25-20
A férfi kézilabda NB I-ben alsóházi...
bolcsodek-napja-21566
Bölcsődék napja
Szakmai továbbképzésre várták az egri...
keresztuttal-emlekeztek-jezus-szenvedestortenetere
Keresztúttal emlékeztek Jézus...
Jézus szenvedéstörténetének 14...
ujra-latogathato-az-egri-erseki-pincerendszer
Újra látogatható az egri érseki...
Húsvét hétfőn megnyitotta kapuit a...
kozel-200-mintat-biraltak
Közel 200 mintát bíráltak
Mintegy 200 bort bíráltak idén a 23. Egri...
csereld-le-a-nejlonszatyrod-
Cseréld le a nejlonszatyrod!
Kreatív kézműveskedéssel csatlakozott a...
menetrendvaltozas-es-fokozott-ellenorzes-21559
Menetrendváltozás és fokozott...
Húsvétkor és a tavaszi szünet ideje...
lillafuredi-asvanyviz-kupa-21558
Lillafüredi Ásványvíz Kupa
Április 18-án és 19-én tartják a...
orszagos-versenynek-ad-otthont-az-egyetem-21556
Országos versenynek ad otthont az...
Az Eszterházy Károly Egyetem ad otthont a...
megnyilt-az-egri-varosi-jegyiroda-21555
Megnyílt az Egri Városi Jegyiroda
Bővített funkciókkal indult el az Egri...
fokuszban-az-irodalomtorteneti-gyujtemeny
Fókuszban az Irodalomtörténeti...
Fókuszban az Irodalomtörténeti...
hulladekgyujtesi-akciot-indit-csakvari-antal-21553
Hulladékgyűjtési akciót indít...
Környezettisztítási és...
egyre-nagyobb-a-forgalom-a-piacokon-21548
Egyre nagyobb a forgalom a piacokon
Az ünnepek közeledtével a piacokon egyre...
eke-egyuttmukodes-osztrak-egyetemmel-21547
EKE: együttműködés osztrák...
Együttműködési megállapodást kötött...
foci-fesztival-ovodasoknak-21546
Foci fesztivál óvodásoknak
Ismét óvodások vették birtokba a...
fold-napja-nagy-a-valasztek-a-programokbol-21545
Föld Napja: nagy a választék a...
Április 16-tól egészen 30-ig készül...
dobos-tudomanyos-es-muveszeti-napok-21544
Dobós Tudományos és Művészeti Napok
Kultúrtörténeti csapatversennyel,...
tedxeger-21542
TEDxEger
Sajtótájékoztatón számoltak be a...
projektzaro-a-sanatmetalban-21541
Projektzáró a Sanatmetalban
Személyre szabott műtéti tervező-,...
sportparkot-alakitanak-ki-az-ersekkertben
Sportparkot alakítanak ki az...
A tervek szerint az Érsekkertben...

A bor hagyománya: kétszáz éves regula

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A legfontosabb egri szőlőtermelő területek a 18. század során alakultak ki, egy részük a mai napig kiváló minőségű borokat ad, például a Síkhegy, a Cigléd, a Szarkás, a Galagonyás, és így tovább.


A korabeli leírások szerint az Eged-hegy déli lejtőin termett borok voltak Egerben a legfinomabbak, azonban lassúbb érésűek is: 4-5 év kellett tökéletes kifejlődésükig. Az Eged-hegyen a nagyüzemi korszak kezdetéig termesztettek szőlőt, egészen 300 méteres magasságig, ami hazánkban egyedülálló volt.

 

A szőlőterületek bővülésével kívánatossá vált osztályozásuk is. 1760-ban, majd 1789-ben Magyarország szőlőterületeit három, majd nyolc minőségi osztályba sorolták a talaj, a környezeti és a geográfiai adottságok alapján. 1760-ban az egri szőlők közel fele az első osztályba tartozott. Ebből az időből származik az első írásos Egri Bikavér megnevezés.

 

A XVIII. század elején alakult meg a Egerben a városi tanácsnak alárendelt Hegyrendészet. Élén a hegybíró állt, aki felügyelte a hegykerülőket és a vincelléreket, valamint ellenőrizte az elvégzett munkák minőségét.

Hamarosan szigorú hegyrendészeti szabályok alakultak ki, a munkaidő például kora reggeltől késő estig tartott, mindössze egyórás ebédszünettel. Előírás volt, hogy attól a szőlősgazdától, aki nem megfelelően művelte a szőlőjét, többszöri figyelmeztetés után földesura elvehette, és másnak adhatta a földjét.

 

Sultz, porosz orvosprofesszor 1757-es munkájában az Egri Bikavérről (Erlauer Stierblut), mint az emésztést szabályozó és gyomrot erősítő gyógyszerről tett említést. A professzor által kóstolt bor azonban még nem lehetett azonos a mai borkülönlegességgel.

A kiváló minőség ellenére a Habsburg vámpolitika miatt értékesítési gondokkal küszködtek az egri és más magyar bortermelők is. Sokan fel is hagytak a szőlőtermesztéssel és más mezőgazdasági tevékenységekkel.

 

A XIX. század elejétől kezdve egyre nőtt a fehérborok iránti igény, akkor lendült fel a Hárslevelű termesztése. A Leányka és az Ottonel muskotály is ismert volt már akkor, kis termésmennyiségük miatt azonban nem voltak kedveltek.

A legtöbb fehérbor meglepő módon a Kadarkából készült. Egész fürtöket kipréselve és a törkölytől azonnal elválasztva ugyanis fehérbort lehet nyerni kék szőlőkből is. Az így készült fehérborok igen népszerűek voltak.
A XIX. század második felében már megjelent a borvidéken a Kékfrankos, illetve igen kis területen a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, valamint a Merlot is.

 

A vegyes fajtájú ültetvényeken egyszerre szüretelték a termést, amiből rövid kácis erjesztéssel készült a híres egri vörösbor, amelyet már Bikavérnek neveztek.

   


< Vissza