Ugrás a fő tartalomhoz
2024. május 19. | Ivó

Vállalkozó fogalma az iparűzési adóban

Létrehozva: 2024. március 08.  |  Utoljára frissítve: 2024. március 08.

2024. január 1-jétől változott a helyi iparűzési adóban a vállalkozó fogalma és ezzel kapcsolatosan változnak a helyi adózást érintő egyes eljárások (bevallás benyújtás) is


A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) módosítása 2024. január 1-jétől érinti az iparűzési adóban az adóalany fogalmát. A Htv. 35. § (2) bekezdése alapján - ez évtől - az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

 

A Htv. 52.§ 26. pontja értelmében vállalkozónak minősül: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó*,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

 

*Egyéni vállalkozó:
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

 

2023. július 15-ig a Htv. akkori szabályai szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve, hogy annak feltétele a vállalkozási tevékenység tényleges végzése, márpedig az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozási tevékenység nem folytatható. Ezért az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást („23HIPAK") kellett benyújtani.

 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 2023. július 15-től hatályos rendelkezéseiből adódóan soron kívüli bevallást már nem kell benyújtani. Tehát megszűnt az egyéni vállalkozók szüneteltetése miatti soron kívüli záró bevallás beadási kötelezettség, így az a vállalkozó, aki 2023. július 15-étől után kezdte meg vállalkozásának szüneteltetését, záró bevallását következő adóév ötödik hónapjának (2024. május 31.) utolsó napjáig adhatja be szankció mentesen. Tehát az így megállapított adóévi adót az általános bevallási szabály alkalmazásával 2024. május 31-ig kell bevallani. Így, ha az egyéni vállalkozó 2023. július 15-ét követő időszakban kezdte meg a szünetelést, de még 2023. évben, úgy az egyéni vállalkozót iparűzési adóbevallás beadási kötelezettség terheli a szüneteltetés kezdő napjáig, ezt a „23HIPAK" iparűzési adóbevallási nyomtatványon 2024.május 31-ig kell majd beadnia.

 

Az adóadminisztráció csökkentése miatt a Htv. módosulása 2024. január 1-től azt fogalmazza meg, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság és ennélfogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani.

 

Ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időszaka a naptári évben egybefüggően eléri a 181 naptári napot, akkor az egyéni vállalkozó a szünetelés teljes időszakára nem minősül Htv. szerinti vállalkozónak és iparűzési adóalanynak.

 

A törvényi változások következtében 2024. évtől a 181 napnál rövidebb (180 napot el nem érő) szüneteltetés idejére meg kell fizetni a teljes évi helyi iparűzési adót is, ám az előző évek gyakorlatához képest záróbevallást nem kell adni.

 

Az adózó a szüneteltetett tevékenység folytatását követően tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak fog minősülni, aki az első adóévére (2024.) a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az erről az adóévről szóló az adóévet követő adóév (2025.) ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó adóbevallásában „24HIPAK" jelentheti majd be.

 

A 2024. január 1-jétől szünetelő egyéni vállalkozóknak, amíg a szünetelés nem éri el a 181 napot a „24HIPAK" záróbevallást a szünetelés jogcíme miatt nem lehet és nem kell benyújtania!

 

A „24HIPAK" iparűzési adóbevallást csak akkor kell majd beadnia a „tört" időszakra, ha a szüneteltetés időszaka adóéven belül, egybefüggően eléri a 181 napot.

 

Fontos! A „24HIPAK" bevalláson 2024. január 1-től - a Htv. 35. § (2) bekezdése szerint -, a B) 9. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése pontot akkor szükséges bejelölnie, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően a 180 napot meghaladta.

 

Ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése az adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, úgy az nem eredményezi az adóalanyiság megszűntét, vagyis nem szükséges éven belül többször is iparűzési adóbevallást benyújtani. Tehát fennmarad az adóalanyiság és adókötelezettség teljes adóévre, ha az adóéven belül pl. kétszer, akár 4-4 hónapnyi (120-120 nap) időszakban szünetel a vállalkozás.

 

Helyi adóügyekről további részletes információkat honlapunkon www.eger.hu találnak! Előre is köszönjük szíves közreműködésüket.

 

Eger, 2024. március hó


Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!