Változások az adóellenőrzésben
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) ellenőrzés érintő legjelentősebb változása az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosításához, valamint az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó - 2017. január 1. nappal hatályba lépő - úgynevezett támogató eljárás lehetősége. A támogató eljárás az adóhatóság ügyfélbarát szolgáltatása, a bürokráciacsökkentés egyik eleme, amely az Európai Unióban is példaértékű.
Az Art. 2017. évi változásával az önkormányzati adóhatóság ellenőrzési tevékenységét megelőzi az adózással kapcsolatos kockázatelemzés, amelynek célja a kockázati tényezők észlelése, a kockázatok fennállásának kizárása. A kockázatelemzés keretein belül a revizorok megvizsgálják az adóhatóság adatbázisában fellelhető adatokat, az adózó által benyújtott adóbevallásokat, adatszolgáltatásokat, adóhatósági nyilvántartásokat, bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatokat, a nyilvánosan elérhető adatokat, illetőleg az adózóval esetlegesen már korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatokat. Amennyiben az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésre álló adatok kiértékelésekor, elemzésekor kockázatot észlel, az adózóval kapcsolatban más hatóságtól is kérhet információkat.
A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az önkormányzati adóhatóság támogató eljárást indít, vagy az adózót ellenőrzésre kiválasztja.
Amennyiben a kockázatelemzés hibát, hiányosságot észlel, annak megszűntetése érdekében a támogató eljárás keretében egyrészt önellenőrzést javasolhat, másrészt kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval. A kapcsolatfelvétel célja, hogy a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával történjen meg. A támogató eljárás során nem történik sem ellenőrzés, sem szankcionálás, az elsődleges cél az ügyfél közvetlen szakmai tanácsokkal történő ellátása, segítése.
A támogató eljárásban való részvétel nem kötelező, azonban érdemes élni a szakmai segítséggel, hiszen az eljárás során kijavított jogsértések miatt az adóhatóság semmiféle jogcímen nem szab ki szankciót. Amennyiben a kapcsolatfelvétel megtörténik, a támogató eljárás végén jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a feltárt hibákat, hiányosságokat, az ezek megszűntetése érdekében tett intézkedéseket, illetőleg azt, hogy a támogatás eredményes vagy eredménytelen volt. Ha a támogató eljárás eredménytelen maradt, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
Abban az esetben, ha a kockázatelemzés egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy az adózó szándékos adóelkerülést, adócsalást követ el, akkor az elemzést követően, az adóellenőrzésre történő kiválasztás a támogató eljárás nélkül is megtörténhet.
Az Art. ellenőrzést érintő változása az adó alapjának becsléssel történő megállapítását érinti. Új elem a jogszabályban az, ha az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg, erről az adózót írásban tájékoztatnia kell. A tájékoztatás határidő kitűzésével felhívja az adózót észrevételeinek, bizonyítási indítványainak a megtételére, továbbá az Art. 1. § (5) bekezdésében megfogalmazott adóhatósági tájékoztatásra vonatkozó alapelvnek megfelelve értesíti arról, hogy melyek azok a tények, amelyeket bizonyítania szükséges a megállapított adóalaptól való eltéréshez. Az adóhatóságnak legkésőbb az ellenőrzés befejezésekor elkészített jegyzőkönyvben kell bizonyítania azt, hogy a becslés feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
