Bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség

Létrehozva: 2018. május 28. | Utoljára frissítve: 2026. január 16.

Ügyleírás

Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik.

Jogosultak köre

A helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 17. pontja által taxatíve felsorolt egyéni vállalkozó:

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

aa) az ingatlan-bérbeadási,

ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, akkor tekintendő vállalkozónak – és ezáltal az iparűzési adó alanyának -, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 százalékát meghaladja,

- jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,

- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

A Htv. 30.§-a és Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 24/2019. (XI.22) számú önkormányzati rendelete alapján adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Ügyet indíthat az adózó, vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Mit kell tennie

Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adatszolgáltatást az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett. Amennyiben a telephely bejelentése előzőleg nem történt meg a NAV felé, úgy ilyen jellegű adatszolgáltatás nem történik, azaz ekkor az adózót bejelentés terhelheti.
Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásban szereplő adózó bejelentkezési-, változásbejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.

Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.

Amennyiben Eger területén szálláshelyet létesít, ebből kifolyólag idegenforgalmi adóbeszedésére kötelezetté válik, úgy az adózás rendjéről szóló törvény 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 18. § szerint az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - kell bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.

Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely megállapítása során a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.

Helyi iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Ugyan bejelentkezési kötelezettséget nem kell teljesíteniük az önkormányzati adóhatóság felé, de vannak olyan, a vállalkozási tevékenységet érintő egyéb, helyi iparűzési adó bejelentési-, bevallási kötelezettségek is, amelyről a cégbíróság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság, jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, ezért annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az adózónak kell azt az előírt nyomtatványon közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnak bejelentenie.

Külön bejelentést tesz ugyanis szükségessé – többek között – a jogutódlással létrejött új vállalkozások, valamint az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő egri székhelyet, telephelyet létesítő, valamint korábban már működő más önkormányzat illetékességi területén lévő vállalkozások részéről az iparűzési adóban az adóelőlegnek a „bejelentése".

A Htv. 41. § (1) bekezdése szerint - a vállalkozó a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra – az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott – adóelőleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Nem kell adóelőleg bejelenteni, bevallani a Htv. 41. § (4) bekezdése alapján:

a) az előtársaságnak,
b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,
c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

A Htv. 2023. évtől bevezette a kisvállalkozó fogalmát. Kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint.

Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban jelentheti be az első adóévre is az egyszerűsített adólap-megállapítás választását.

Ez azt jelenti, hogy ennek a vállalkozói körnek a tevékenysége megkezdése évében nem kell nyilatkoznia – azaz bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványt benyújtania - az önkormányzati adóhatóság felé arról, hogy az első adóévére az egyszerűsített adóalap-megállapítást kívánja-e választani, elegendő, ha az erről szóló bejelentését az első adóévéről szóló bevallásban teszi meg.

Bejelentkezést kell tenni, ha a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhely-áthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja (sőt, ha más településen e módszer szerint állapítja meg adóalapját, az új telephely, új székhely szerinti településen, ezt kell alkalmaznia).

Mindezt a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság számára. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.

Székhely áthelyezés, vagy egy már működő vállalkozás új telephely nyitása esetén köteles az adózó alkalmazni és bejelenteni az új tételes adóalap megállapítási módszert, amennyiben a másik településen is aszerint adózott.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatóságánál a bejelentkezés, változás-bejelentés, illetve az adatokban bekövetkezett változás bejelentésére az Önkormányzati Hivatali Portálról (OHP) https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap indított „Bejelentkezés, Változás-Bejelentés nevű „ASP-ADÓ-BEJ" iForm nyomtatvány szolgál.

Egyéni vállalkozóknak és vállalkozásoknak, jogi személyeknek kötelező az elektronikus út, papír alapon kizárólag azok az adózók nyújthatják be a nyomtatvány, akik idegenforgalmi adóbeszedési kötelezettségüket nem vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként végzik.

A mezőgazdasági őstermelő, mezőgazdasági őstermelők családi gazdaságának tagjai számára amennyiben nem egyéni vállalkozóként végzik tevékenységüket a székhely, telehely szerinti önkormányzathoz bejelentkezési kötelezettségüket papír alapon is teljesíthetik.

Kötelezettségmulasztás

Az önkormányzati adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség elmaradása, hiányos teljesítése, vagy bejelentési, változásbejelentési kötelezettség valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Határidők

Az ügyintézési határidő a bejelentkezésnek, változás-bejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az adót az Art-ban vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés adatai alapján határoz.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdései alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Benyújtandó dokumentumok

A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon a szükséges adatokat és tényeket közli majd elektronikus úton vagy papíralapon beküldi a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz.

Elektronikus űrlap

Elektronikus ügyintézés során a bejelentkezésre, változás-bejelentésre, illetve az adatokban bekövetkezett változás bejelentésére az ASP-ADÓ-BEJ iForm típusú űrlap https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitólap szolgál.

Az iparűzési adóalanyok kizárólag elektronikus úton, az Elektronikus Önkormányzati Portálra https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitólap belépve tudják a „Bejelentkezés, változás-bejelentésről" szóló ASP-ADÓ-BEJ iForm típusú nyomtatványt kitölteni.

Az idegenforgalmi adó bejelentkezés vonatkozásában a nyomtatvány elérhető a már említett Elektronikus Önkormányzati Portálra https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitólap belépve, valamint az adóhatóság által rendszeresített „EGERBEJ" számú PDF formátumú papíralapú nyomtatványon is beküldhető, mely az önkormányzat honlapján megtalálható www.eger.hu.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 19. § (1) bekezdése értelmében elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet, ügyész, jegyző, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 36.§-a értelmében az adóhatóság írásban, a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot. Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint a Dáptv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.

Fizetési kötelezettség

A Htv. 41. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján annak a vállalkozónak, aki az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdi, vagy átalakulással jött létre (tehát nem kezdő vállalkozó!), a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg bejelenteni. A benyújtott – adóelőleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Nem vonatkozik e bejelentési kötelezettség a Htv. 41. § (4) bekezdése alapján az előtársaságra, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozóra az adókötelezettség keletkezésének adóévében, továbbá arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott adóelőleget.

Az előzőekben leírtak alapján – a Htv. 41. § (3) bekezdés szerinti esetekben – adóelőleg bejelentésére kötelezett adózónál az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, vagy az átalakulás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

Az Art. 3.sz. mellékletének II. A) 1.a) pontja alapján az adózó az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig fizeti meg.

Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén végzett adóköteles vállalkozási tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adót/adóelőleget az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi iparűzési adó Számlájára kell teljesíteni.

Eger MJV Önkormányzata Helyi iparűzési adó beszedési számla:
50400209-16264551, IBAN száma: HU38 5040 0209 1626 4551 0000 0000

Eger MJV Önkormányzata Tartózkodási idő utáni IFA beszedési számla:
50400209-16264544, IBAN száma: HU21 5040 0209 1626 4544 0000 0000

Az adózó a befizetési kötelezettséget csoportos beszedési megbízással, terminál útján történő bankkártyás fizetéssel (POS), illetve internetes felületen bankkártyás (VPOS, EFER) vagy AFR fizetéssel is teljesítheti.

Eljáró szerv

Eger Megyei Jogú Város jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Felettes szerv/jogorvoslat

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Heves Vármegyei Kormányhivatalhoz (3300 Eger, Kossuth Lajos út 9.) címzett, de Eger Megyei Jogú Város Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton (ePapír) történő benyújtására is. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Eger MJV önkormányzata Közigazgatási hatósági eljárási illeték beszedési számlára 50400209-16264630 kell teljesíteni az eljárás megindításakor. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesíteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

Egyéb információk

Az adóegyszerűsítés jegyében változott az önkormányzati adóhatóság felé történő bejelentkezési kötelezettség teljesítése. Ez azt jelenti, hogy cégalapítással létrejött vállalkozásnak, valamint az egyéni vállalkozóknak már nem kell bejelentkezni a székhelye/telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, hiszen ezen adatokat az állami adóhatóság nyilvántartásából kapja meg az önkormányzati adóhatóság.

A Htv. 42/E.§ (1) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság naponta elektronikus úton megküldi az Art. 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklete 17. pontja, 18. pontja, 20-21. pontjai alapján az állami adó- és vámhatósághoz - az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően - érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni, a 39/B.§ (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.

Kapcsolódó nyomtatványok

A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon a szükséges adatokat és tényeket közli az adózó, mely elektronikus úton vagy papíralapon is beküldhető a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz.

Vonatkozó jogszabályok

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról
• Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról

Fogalmak

A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában:

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,

c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni.

Telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR '08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)

baa) az a) pont szerinti telephely és

bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR'08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik,

d) a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan.

Az adó beszedésére kötelezett: a Htv. 34. § (1) a 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő adót:
a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,
b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be.

< Vissza