Előrehozott adófizetés lehetősége

Ügyleírás

Az adóalany iparűzési adó esetében a jövőben esedékessé váló adójára tekintettel előrehozott adót fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani.

Jogosultak köre

Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja.

Mit kell tennie

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A. §-a alapján az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára (helyi iparűzési adó, építményadó) tekintettel előrehozott adót - önálló adónemként - fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani. A bevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót – vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét – az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig. A bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Idegenforgalmi adóban előre hozott adófizetés nem teljesíthető.

Az adóbevallás (hipa, építményadó) benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „PDF" formátumú űrlapon. Ügyfélkapus regisztrációval – KAÜ azonosítást követően – az irat elektronikusan nyújtandó be az E-Önkormányzati Portálon keresztül („ASP-ADO-BEHA") az elektronikus kitöltés és beküldés lehetőségét biztosító iForm űrlap formátumban, valamint - akár ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is, magánszemélyek részére - nyomtatható PDF formátumban.

Benyújtható továbbá elektronikus formában ePapíron, levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre kötelezettek a gazdálkodók, valamint az egyéni vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek is.

Az elektronikus eljárásra nem kötelezett magánszemély papír alapon is benyújthatja a nyomtatványt.

Azon ügyfelek, akik elektronikus ügyintézésre, illetve elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezettek, szabadon határozhatják meg (rendelkezhetnek arról), hogy az adóhatóság számukra elektronikus úton a KÜNY tárhelyükre dokumentumot küldjön. A Rendelkezési Nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató az alábbi weboldalon érhető el: https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/.

Kötelezettségmulasztás

Az adóhatóság a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő kiszabásával ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Kötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

Határidők

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Benyújtandó dokumentumok

Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:

Bevallás / adatbejelentés az előrehozott helyi adóról (pdf)
http://www.eger.hu/hu/adougyek/bevallasi-es-bejelentkezesi-nyomtatvanyok/elorehozott-helyi-ado

Fizetési kötelezettség

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az előrehozott adófizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Eljáró szerv

Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

Felettes szerv/jogorvoslat

Heves Vármegyei Kormányhivatal, 3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.

Kapcsolódó nyomtatványok

iForm űrlap: Bevallás az előrehozott helyi adóról (ASP-ADO-BEHA)

Vonatkozó jogszabályok

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Kormány rendelet
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
• a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Fogalmak

gazdálkodó szervezet:

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 8. § 24. pontja értelmében gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában

a.) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány,
b.) gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány, egyházi jogi személy.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § 6. pontja értelmében gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, a felsőoktatási intézmény, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.