Építményadó
Ügyleírás
Jogosultak köre
Egerben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), valamint Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.), értelmében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az építményadó-kötelezettség kapcsán az ingatlan tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Az önkormányzati adóhatóság - a hatályban lévő törvény értelmében - azt tekinti adóalanynak, és tőle követelheti az építményadó teljes éves összegét, aki az év első napján (pl.: 2025. január 1.) az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Mit kell tennie
Az Adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik/amelyek az építményadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) fekvése Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén található. Az építményadó alanya lehet, aki a naptári év első napján az adóköteles épület a tulajdonosa vagy, ha vagyoni értékű jog áll fenn az épületen a vagyoni értékű jog jogosítja. Gyakorlatban annak kell adatbejelentést tennie: aki például vásárolt, eladott, örökölt lakást vagy nem lakás célú építményt, ha megváltozott annak vagyoni értékű jogállása, módosult az építmény használata (pl.: üzleti célúvá vált, vagy onnan kikerült), illetve módosult az adóköteles hasznos alapterület nagysága. Fontos, hogy önmagában az ingatlan nyilvántartásban történő változás átvezetés nem elegendő és nem helyettesíti az adatbejelentést. Mivel az építményadó ún. „kivetéses" jellegű vagyoni típusú helyi adó, így az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, illetve szünteti meg az adókötelezettségét.
A helyi adóügyek döntő többsége már személyes jelenlét nélkül is intézhető, mert az önkormányzatunknál létrejöttek a kapcsolattartás elektronikus csatornái. Erre az Elektronikus Önkormányzati Portál (E-Portál) felületén van mód. Az E-Portál felületén az adózók ügyeket indíthatnak, bevallást, adatbejelentést tehetnek, lekérdezhetik ügyeiket, adószámláikat és elektronikus fizetést is teljesíthetnek.
MINDEN MAGÁNMSZEMÉLY ADÓZÓ SZÁMÁRA JAVASOLT AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS HELYI ADÓÜGYEKBEN! Ugyanis személyes megjelenés nélkül egyszerűbb, gyorsabb Egerben az önkormányzati helyi adóügyek intézése. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak kötelező az elektronikus ügyintézés, a magánszemélyek pedig szabadon dönthetnek, hogy élnek-e az elektronikus ügyintézés lehetőségével. Magánszemély ügyfél bármikor kérheti, hogy a hivatal vagy önkormányzat vele elektronikusan tartson kapcsolatot olyan ügyekben, amelyeknél az elektronikus kapcsolattartás lehetséges. Ilyen kérésnek kell tekinteni azt is, ha az ügyfél a helyi adóügyekben kérelmét eleve elektronikusan nyújtja be. (Elektronikusan nyújtja be: E-Önkormányzati Portálról beküldött kérelem, bevallás, adatbejelentés, változásbejelentés stb.
Fontos azt tudni, hogy az Adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint a Dáptv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, (magánszemélyként) illetve nem jogi képviselői minőségében jár el.
Ha az adózó a DÁP alkalmazást már letöltötte és regisztrált is rá, szintén kötelező az elektronikus ügyintézés. Ugyanígy azoknak is kötelező, akik az RNY-ben elektronikus ügyintézést választottak.
Építményadóztatás jelenlegi állapota megtekinthető az Elektronikus Önkormányzati Portálon. Az E-Portálon /https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap/ az „Adóbevallási információk" menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék. Az „Ügyindítás„ menüpontban van arra lehetőség, hogy az építményadó adatbejelentését elkészítse és megtegye. Erre az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról" nyomtatvány szolgál.
Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, változását kiváltó ok bekövetkeztét követő év január 15-ig kell az adatbejelentést benyújtani önkormányzatunkhoz. Tájékoztatjuk Önöket arról is, hogy nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az adatbejelentés adatai alapján az önkormányzati adóhatóság határozatban állapítja meg az adót. Tehát, az adózónak nem magának kell ezt kiszámítania
Kötelezettségmulasztás
A sorozatosan kötelezettségszegést elkövető adózók mulasztási bírság, adóbírság szankciójával is számolhatnak. Ezek előírása határozatban történik.
Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
Határidők
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az adózónak az építményadóról, az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Az építményadót érintő véglegessé váló határozatok tartalmazzák az éves adók összegeit, azok esedékességeit és a befizetésre szolgáló számlák számait. A 2024. január 1-jétől változtak az önkormányzati adók megfizetésének számlaszámai. Ha az adózó az adott számlára 2024. évtől külföldről szeretne befizetni helyi adót, akkor az önkormányzat IBAN-számlaszámait, vagyis nemzetközi bankszámlaszámait kell használnia. Az IBAN-számlaszámot kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban, devizaátutalási megbízásokon kell alkalmazni, például külföldről teljesített átutalásoknál. Eger MJV önkormányzata Építményadó beszedési számla 50400209-16264520-00000000 IBAN száma: HU32 5040 0209 1626 4520 0000 0000 S.W.I.F.T.: MKKBHUHB.
Az adót az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés adatai alapján határoz. Az adózó az építményadót – általános esetben - a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg. Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.
Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés (végzés, határozat) kézbesítése
Az önkormányzati adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy a Dáptv-ben meghatározott elektronikus úton.
Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Benyújtandó dokumentumok
Általános esetben elegendő az adatbejelentés (pontosan kitöltve) megtenni. Szükség esetén megállapodás, illetve mentességet igazoló dokumentum csatolása is szükséges lehet.
Az adatbejelentés benyújtását az Elektronikus Önkormányzati Portál felületén kezdeményezheti az adózó. Az E-Portálon az adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék, illetve az ügyindítást megtegyék. Az elektronikus ügyintézés során az adatbejelentésére az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról" űrlap szolgál.
Egy helyrajzi számon nyilvántartott adóköteles építményről kell az adatbejelentést benyújtani. Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezekről az adatbejelentési nyomtatvány egyes betétlapjain, külön-külön kell számot adni.
Fizetési kötelezettség
Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.
Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat (határozat) alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. Az építményadót Eger MJV önkormányzata Építményadó beszedési számlára 50400209-16264520 lehet teljesíteni. Az adózó a befizetési kötelezettséget csoportos beszedési megbízással, terminál útján történő bankkártyás fizetéssel (POS), illetve internetes felületen bankkártyás (VPOS, EFER) vagy AFR fizetéssel is teljesítheti
Eljáró szerv
Eger Megyei Jogú Város jegyzője (önkormányzati adóhatóság)
Felettes szerv/jogorvoslat
A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Heves Vármegyei Kormányhivatalhoz (3300 Eger, Kossuth Lajos út 9.) címzett, de Eger Megyei Jogú Város Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton (ePapír) történő benyújtására is. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.
Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Eger MJV önkormányzata Közigazgatási hatósági eljárási illeték beszedési számlára 50400209-16264630 kell teljesíteni az eljárás megindításakor. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesíteni.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.
Egyéb információk
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.
Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után került meghatározásra. Az adó mértékét Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló rendelete tartalmazza. (lásd: honlap)
Az önkormányzati adóhatóság döntése (határozata) végleges, ha azt az önkormányzati adóhatóság már nem változtathatja meg. Az adóhatóság döntése véglegessé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult felettes szerv az elsőfokú adóhatóság döntését helybenhagyta vagy megváltoztatta, a másodfokú döntés közlésével.
Az építményadó egri helyi mértékeit az önkormányzati rendelet (Ör.) tartalmazza. Magánszemély tulajdonos esetében az Ör. 1. melléklet, minden más tulajdonos esetében az Ör. 2. melléklet tartalmazza.
1. melléklet a 60/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
Az építményadó évi mértékei magánszemély adóalany/tulajdonos esetében:
1. Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után: 162 Ft/m2/év
2. Belvárosban lévő nem lakás céljára és nem üzleti célt szolgáló építmény után, kivéve az 5., és 6., pontokban felsorolt pince: 500 Ft/m²/év
3. Külvárosban lévő nem lakás céljára és nem üzleti célt szolgáló építmény után, kivéve az 5., és 6., pontokban felsorolt pince: 370 Ft/m²/év
4. Külterületen lévő nem lakás céljára nem üzleti célt szolgáló építmény kivéve az 5., és 6., pontokban felsorolt pince után: 150 Ft/m²/év
5. Pincének minősülő építmény, amennyiben annak hasznos alapterülete nem éri el az 150 négyzetmétert és nem üzleti célra szolgál, úgy bel- és külterületen egyaránt adómentességet élvez.
6. Pincének minősülő építmény után, amennyiben annak hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 150 négyzetmétert vagy üzleti célra szolgál, úgy bel- és külterületen egyaránt: 150 Ft/m²/év
7. Egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után amennyiben azok összesített adóköteles hasznos alapterületei együttesen meghaladják az 500 négyzetmétert kivéve az 5., 6., 8., és 10., pontokban felsorolt építmények után: 800 Ft/m²/év
7.1. Az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények összesített adóköteles alapterületének meghatározásánál az 150 négyzetméter alapterületet elérő vagy meghaladó pincének minősülő építmény alapterülete is beletartozik, ám annak mértéke az 6., pontban foglaltak alapján kerül meghatározásra.
8. A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmény után: 400 Ft/m²/év
9. Belvárosban, külvárosban és külterület lévő, üzleti célt szolgáló építmény után, kivéve az 1., 5., 6., 7., 8., és 10., pontokban felsorolt építmények: 600 Ft/m²/év
10. Külterületen az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után amennyiben azok összesített adóköteles hasznos alapterületei együttesen meghaladják az 500 négyzetmétert, kivéve az 1., 4., 5., 6., 7., 9. pontokban felsorolt építmények: 400 Ft/m²/év
2. melléklet a 60/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
Az építményadó évi mértékei nem magánszemély adóalany/tulajdonos esetében:
1. Lakás céljára szolgáló építmény után: 810 Ft/m²/év
2. Belterületen (bel- valamint külváros) és külterületen lévő nem lakás céljára szolgáló építmény, kivéve a 3.,4., 5., 6., 7. pontokban felsorolt építmények: 810 Ft/m²/év
3. a.) Kiemelt kereskedelmi övezetben elhelyezkedő építmény után: 1.800 Ft/m²/év
b.) A pénzügyi intézményi, hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmény után: 3.000 Ft/m²/év
c.) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben foglalt tevékenység célra szolgáló építmény után: 3.000 Ft/m²/év
d.) Gyorsétterem lánc céljára szolgáló építmény után: 3.000 Ft/m2/év e.) Bolti nagykereskedelmi és kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység céljára szolgáló építmény után, amennyiben annak hasznos alapterülete az 500 négyzetmétert meghaladja: 2.090 Ft/m2/év Az emelt mértékű adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár, illetve az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy sem. Amennyiben az építmény e melléklet 2. és 3. pontban foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az építményadót megállapítani.
4. Kiemelt kereskedelmi övezetben elhelyezkedő mélygarázs, parkoló céljára szolgáló építmény után: 800 Ft/m²/év
5. Pincének minősülő építmény után: 210 Ft/m²/év
6. A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség után: 400 Ft/m²/év
7. Egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények után, amennyiben azok összesített adóköteles hasznos alapterületei együttesen meghaladják az 500 négyzetmétert, kivéve a 3., 4., 5., 6. pontokban felsorolt építmények után: 1.100 Ft/m²/év
Az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló építmények összesített adóköteles alapterületének meghatározásánál a pincének minősülő építmény alapterülete is beletartozik, ám annak mértéke az 5. pontban foglaltak alapján kerül meghatározásra.
A szőlőtermelés és szőlőbor feldolgozás céljára használt a 7. pont alá tartozó építmények után az adó mértéke: 900 Ft/m²/év
Az amatőr és versenysport céljára használt a 7. pont alá tartozó építmények után az adó mértéke: 900 Ft/m²/év
A TEAOR 1011, TEAOR 1061, TEAOR 1051, TEAOR 1071 tevékenység céljára használt a 7. pont alá tartozó építmények után az adó mértéke: 900 Ft/m²/év
Helyi építményadó kedvezménye
Egyes adózók helyi kedvezményekre (50-100%) lehetnek jogosultak, ám ezt adatbejelentésben kell kérni! Ha változik az adókedvezmény jogosultsága (pl.: megszűnik), úgy azt szintén 15 napon belül kell bejelenteni. Ör. 5. §
(1) Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja -. figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 50%-os mértékű adókedvezményre jogosult.
(2) Az egy háztartásban három vagy több gyermeket nevelő magánszemély a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 100%-os mértékű adókedvezményre jogosult.
(3) Az öregségi nyugdíjra, rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra jogosult magánszemély, illetve a megváltozott munkaképességű személy a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 100%-os mértékű adókedvezményre jogosult.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben említett adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15. napjáig, 2025. évben 2026. január 15-ig jelenti be az adóhatóságnál. Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott adókedvezmény adatbejelentés benyújtása mellett érvényesíthető. Az adatbejelentés benyújtásakor a gyermekkedvezményre való jogosultságot, az öregségi nyugdíjjogosultságot, a rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra való jogosultságot, a megváltozott munkaképességet igazolni kell.
(5) Az (2)-(3) bekezdésekben említett adókedvezmény, - a tulajdoni rész, illetve a vagyoni értékű jog nagyságától függetlenül - a harmadik gyermek megszületését követően, illetve az öregségi nyugdíjjogosultság elérését, a fogyatékossági támogatási jogosultság megnyíltát, illetve a rehabilitációs, vagy a rokkantsági ellátásra való jogosultság évét követő adóév első napjától érvényesíthető.
Amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12.§ (2) bekezdés szerint megállapodást kötnek, úgy az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik.
Kapcsolódó nyomtatványok
EGER2531 - építményadó adatbejelentő - FŐLAP (a főlap mellé A jelű vagy B jelű lap csatolása szükséges) - pdf formátum
EGER2531 - építményadó adatbejelentő - "A" jelű betétlap (lakás, üdülő bejelentése esetén) - pdf formátum
EGER2531 - építményadó adatbejelentő - "B" jelű betétlap (egyéb, nem lakás célú építmény bejelentése esetén) - pdf formátum
EGER25M - Megállapodás (építményadó adatbejelentő melléklete) - pdf formátum
EGER2531+ - építményadó adatbejelentő nyugdíjas kedvezmény utólagos igénybevételéhez
Vonatkozó jogszabályok
• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
• A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.),
• Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 60/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete,
• 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
Fogalmak
Az Ör. alkalmazásában:
1. Belváros: a Ráckapu tér, Malom út, Cifrakapu tér, Jankovics út, Balassa út, Knézich út, Dayka út, Szajcz út, Servita út, Karéj út, Vécsey Sándor út, Gárdonyi Géza út, Bástya út, Mekcsey út, Szarvas tér, Frank T. út, Klapka út, Hatvani kapu tér, Szvorényi József út, Sóház út, Trinitárius út, Pyrker J. László tér, Barkóczy út, Csiky út, Tündérpart, Vitkovics út által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák érintett szakaszainak mindkét oldalán és a tereken elhelyezkedő ingatlanok által elfoglalt területrész.
2. Bolti nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység és a távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység:
a) bolti nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység: a 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR' 25) szerinti nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységhez tartozó 46. és 47. ágazatba sorolható tevékenységek. A 46. ágazatba tartozik a fizikai áru saját számlás, illetve ügynöki (bizományos) nagykereskedeleme, ideértve a belföldi, illetve a nemzetközi kereskedelmet (import/export), továbbá az interneten keresztül történő kereskedelmet is.
A 47. ágazatba tartozik az új és használt fizikai áru viszonteladása (átalakítás nélküli vagy kisebb átalakítás, szokásos kezelés, pl. felújítás után történő eladása) a lakosság számára személyes vagy háztartási fogyasztás vagy felhasználás céljából, üzleten, áruházon, fogyasztói szövetkezeten, standon, csomagküldő kereskedelmen, interneten, házaló kereskedőn, házaló áruson, automatán stb. keresztül. Ez az ágazat magában foglalja az új és használt gépjármű és motorkerékpár kiskereskedelmét, beleértve az elektromos járművet is;
b) távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása;
c) energiaellátó vállalkozási tevékenység: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó.
3. Életvitelszerű lakóhely: magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza stb.), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál stb. valamint a lakcímnyilvántartásba is szerepel bejegyzett lakóhelyként vagy tartózkodási helyként.
4. Gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
5. Gyorsétterem lánc céljára használt építmény: a gyorsétterem lánc által vagy helyi franchise üzletfeleik útján gyorsétteremként működő vendéglátóipari egység.
6. Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
7. Pénzügyi intézményi, hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3-4. és 7-8. pontjaiban, valamint 13. pontjában foglalt tevékenység, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység.
8. Kiemelt kereskedelmi övezet:
a) A Törvényház utca, a Vörösmarty utca, a Dr Nagy János utca, a Kracker János utca, a 4486/2 és a 4488 helyrajzi számú ingatlanok által behatárolt terület;
b) A Rákóczi utca, a 1256; a 1255/3; a 1255/2; a 0507 (Eger patak); a 1255/16; a 1255/8 helyrajz számú ingatlanok; a Rákóczi utca; Egri utca, a 1254; a 0253/1 (vasúti pálya); a 1306; a 1307/29; a 1307/71 (közterület) helyrajzi számú ingatlanok; Cifrakapu utca; 1302/2 (közterület) és 1301/3 helyrajzi számú ingatlanok által behatárolt terület.
9. Külterület: azon területek, ahol az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számai 0-val, zártkerti ingatlanok esetében 20 ezer feletti számmal kezdődnek.
10. Külváros: a belváros és a külterület között elhelyezkedő területrész.
11. Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv. 52.§ 8. pontja alapján lakásnak minősülő ingatlan, ha azt a tulajdonos vagy tulajdonostársak egyike kifejezetten lakás céljára használja. Nem minősül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület stb. Nem minősül lakáscélúnak az építménynek az a része, amelynek hasznosítása meghatározott bevétel megszerzésére irányul, továbbá, ha a magánszemély/vállalkozó az adott épülettel, épületrésszel kapcsolatban a vállalkozási tevékenysége során költséget számol el. Nem minősül üzleti célú használatnak, ha a lakásban egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság székhelye van, de ott gazdasági tevékenység végzése nem történik és tényleges lakhatási célt szolgál.
12. Magánszemély tulajdonos: e rendelet tekintetében magánszemély tulajdonosnak minősül a Htv. 52.§ 7. pontja alapján természetes személyként bejegyzett tulajdonos.
13. Megváltozott munkaképességű személy: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján ellátásra jogosult személy.
14. Nevelési-oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §-ában, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9. §-ában meghatározott intézmény, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 16. §-ában meghatározott szakképző intézmény.
15. Öregségi nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.
16. Pince: olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeltetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra, illetve bor érlelésre, kezelésre alkalmas, szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport. Nem minősül pincének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjárműtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőháznak, gyárnak stb. minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.
17. Szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
18. Tulajdonos: a Htv. 52.§ 7. pontjában meghatározottakon felül a résztulajdonos és a vagyoni értékű jog jogosultja (Htv. 52.§ 3. pont). A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.
19. Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el, illetve az épületre kiadott építésügyi hatósági határozatból, a működési/tevékenységi engedély - ideértve a tevékenység megkezdésének szakhatósághoz való bejelentését is – tartalmából ez következik (pl.: magánszálláshely, egyéb szálláshely stb.).
20. Egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.§ g) pontjában meghatározott intézmény.
