Önkormányzati Hirdetmény

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármestere 2021. február 18. napján megalkotta az alábbi rendeletet, így azt kihirdetem:

 

Eger Megyei Jogú Város Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

4/2021 (II.18) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről,

módosításának és végrehajtásának rendjéről.

 

 

 

Eger Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. CXXVIII. évi törvény 46. § (4) bekezdése alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

 

ELSŐ RÉSZ

 

A rendelet hatálya

1. §

 

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) és

b) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, beleértve Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalt (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

 

 

MÁSODIK RÉSZ

Az Önkormányzat költségvetésének
bevételei és kiadásai

2. §

 

(1) Az Önkormányzat 2021. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 13.554.210.976 Ft-ban, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 33.020.316.759Ft-ban

ezen belül:

a) működési bevételeket 11.562.134.414 Ft-ban
ebből:
aa) intézmények és az önkormányzat működési bevételei 2.835.351.482 Ft-ban
ab) közhatalmi bevételek 4.369.231.000 Ft-ban
ac) önkormányzatok költségvetési támogatása 3.815.859.755 Ft-ban
ad) működési célú támogatások államháztartáson belülről 143.994.177 Ft-ban
(ebből TB alaptól 43.000.000 Ft)
ae) működési célú átvett pénzeszközök 397.698.000 Ft-ban
(ebből kölcsön visszatérülés - Ft)

b) a működési kiadásokat 15.063.616.328 Ft-ban
ebből:
ba) személyi juttatásokat 4.850.214.804 Ft-ban
bb) munkaadókat terhelő járulékokat és a szociális
hozzájárulási adót 813.898.178 Ft-ban
bc) dologi kiadásokat 6.772.761.348 Ft-ban
bd) ellátottak pénzbeli juttatásait 74.000.000 Ft-ban
be) egyéb működési célú kiadások 1.446.505.744 Ft-ban
(ebből kölcsön nyújtás - Ft)
bf) tartalékok 309.325.250 Ft-ban
bg) költségvetési befizetések 796.911.004 Ft-ban

c) a felhalmozási bevételt 1.992.076.562 Ft-ban
ebből:
ca) felhalmozási bevételek 1.079.767.791 Ft-ban
cb) önkormányzatok költségvetési támogatása - Ft-ban
cc) felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 897.884.771 Ft-ban
(ebből TB alaptól - Ft)
cd) felhalmozási célú átvett pénzeszközök 14.424.000 Ft-ban
(ebből kölcsön visszatérülés 14.424.000 Ft)

d) a felhalmozási kiadások 17.956.700.431 Ft-ban
ebből:
da) beruházások összegét 16.029.725.595 Ft-ban
db) felújítások összegét 791.945.125 Ft-ban
dc) egyéb felhalmozási kiadások 645.857.829 Ft-ban
(ebből kölcsön nyújtás 9.500.000 Ft)
dd) tartalékok 489.171.882 Ft-ban állapítom meg.

 

(2) A 2021. évi költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözete –19.466.105.783 Ft (költségvetési hiány). A költségvetési hiány finanszírozásához, valamint a fejlesztési célú hitelek törlesztéséhez, továbbá a 2021. évi megelőlegezett központi támogatás visszafizetéséhez 20.015.186.118 Ft finanszírozási bevétel bevonására volt szükség. Belső finanszírozásból (előző évi maradványból) 19.615.186.118 Ft-ot, külső finanszírozásból (fejlesztési célú hitelfelvétel) 400.000.000 Ft-ot kellett igénybe venni. A belső finanszírozás három részből áll, az előző évben fel nem használt működési és felhalmozási támogatással megvalósuló pályázatok eredeti előirányzatként történő tervezéséből 18.493.911.655 Ft értékben, a költségvetési egyensúly biztosításához szükséges 720.162.255 Ft maradvány igénybevételből, valamint egyéb feladatokhoz igénybe vett maradványból 401.112.208 Ft összegben. Az előző évi maradványból 3.784.368.999 Ft működési maradvány, 15.830.817.119 Ft felhalmozási maradvány. A működési kiadás működési bevételt meghaladó összege 3.501.481.914 Ft, míg a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összege 15.964.623.869 Ft.

(3) A 2021. évi hiteltörlesztés összege 396.445.944 Ft. Egyéb finanszírozási kiadásként jelenik meg a Magyar Államkincstárnak a 2021. évi központi támogatás megelőlegezés visszafizetése 152.634.391 Ft összegben.

 

 

3. §

 

 

(1) A 2. §-ban megállapított 33.569.397.094 Ft bevételi főösszeg bevételi források (fejezetek) szerint az alábbi:

a) Költségvetési szervek bevételei 2.528.863.449 Ft
(I. fejezet)
b) Önkormányzati feladatok saját bevételei 6.962.403.169 Ft
(II. fejezet)
c) Helyi önkormányzatok támogatásai 3.815.859.755 Ft
(III. fejezet)
d) Önkormányzati támogatások államháztartáson belülről és átvett
pénzeszközök 1.322.870.835 Ft
(IV. fejezet)
e) Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 14.424.000 Ft
(V. fejezet)
f) Finanszírozási bevételek 18.924.975.886 Ft
(VI. fejezet)

(1)/A. Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 43.000.000 Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól működési célú támogatás államháztartáson belülről bevételként.

(2) A bevételi főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, bevételi rovatok és jogcímek szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A 2. §-ban megállapított 33.569.397.094 Ft kiadási főösszeg kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbi:

a) Költségvetési szervek működési költségvetési kiadása
(I. fejezet/1 előirányzati csoport) 7.729.728.621 Ft
b) Költségvetési szervek felhalmozási kiadásai
(I. fejezet/2 előirányzati csoport) 1.111.418.373 Ft
c) Önkormányzati feladatok működési költségvetési kiadásai
(II. fejezet/1 előirányzati csoport) 3.060.883.233 Ft
d) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) 853.500.696 Ft
e) Önkormányzati felújítási kiadások
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) 92.500.000 Ft
f) Önkormányzati nagyberuházások kiadásai
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): 17.770.807.327 Ft

g) Önkormányzati kis- és középberuházások
(II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) 738.570.373 Ft
h) Önkormányzati részesedések beszerzése
(II. fejezet 2 előirányzati csoport)
Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre és átadott pénzeszközök
(III. fejezet/2 előirányzati csoport) 3.000.000 Ft

55.000.000 Ft
j) Kölcsönök nyújtása
(IV. fejezet) 9.500.000 Ft
k) Tartalékok
(V. fejezet) 798.497.132 Ft
l) Finanszírozási kiadások
(VI. fejezet) 549.080.335 Ft

m) Költségvetési befizetés
(VII. fejezet) 796.911.004 Ft

(4) A kiadási főösszeg fejezetek, címek, alcímek, előirányzati csoportok, kiadási rovatok és jogcímek szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat költségvetésének mérlegét bevételi források és kiadási tételek szerinti bontásban a 3. melléklet tartalmazza. A 3/a.-3/c. mellékletek külön mutatják be az államigazgatási-, a kötelező – és az önként vállalt feladatok bevételeit és kiadásait.

(6) Az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait az 4. melléklet tartalmazza.

(7) A fennálló hitelek törlesztésének alakulását a futamidő végéig az 5. melléklet tartalmazza.

(8) A kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a kezesség érvényesíthetőségének végéig a 6. melléklet szerint kerülnek jóváhagyásra.

(9) A tervezett fejlesztési feladatokból várhatóan adósságot keletkeztető ügylet megkötését szükségessé tevő célokat a 7. melléklet szerint tartalmazza.

(10) Az önkormányzat és intézményei engedélyezett létszámát a 8. melléklet tartalmazza.

 

4. §

 

(1) Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 40.000.000 Ft.

(2) Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 758.497.132 Ft, az V. fejezet 2-15-ös címszám szerinti részletezés alapján.

(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek közül a közép- és hosszúlejáratú értékpapír kibocsátást, vásárlást, a hitelek, kölcsönök felvételét, az értékpapírok értékesítését kizárólag a Közgyűlés rendelheti el. Az éven belüli forgatási célú értékpapír vásárlást, a hiteltörlesztést, a kötvények törlesztését, a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként történő elhelyezését és visszavonását a Közgyűlés a Polgármester hatáskörébe utalja, melynek határidőben történő végrehajtásáról a Gazdasági Iroda gondoskodik.

 

5. §

 

A Közgyűlés felhatalmazza az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit és a polgármestert a 2021. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.

 

HARMADIK RÉSZ

A költségvetés végrehajtásával és módosításávalösszefüggő rendelkezések

6. §

Általános rendelkezések

 

(1) A tervezés során külön kell választani a költségvetési szervek és az önkormányzat működési bevételeit és kiadásait a felhalmozási bevételektől és kiadásoktól. A bevételeket és kiadásokat - a feladat jellege alapján – államigazgatási, kötelező és önként vállalt bontásban is be kell mutatni.

(2) Az éves költségvetés végrehajtását

a) az alapító okiratokban előírt, engedélyezett, valamint az intézményi szervezeti működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,
b) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
c) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső kontrollrendszerek működtetésére vonatkozó előírások betartásával
kell a költségvetési szerveknek biztosítani.

(3) Az önkormányzat és költségvetési szervei minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek és az önkormányzat minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek a költségvetési rendeletben jóváhagyott valamennyi előirányzatuk felhasználásáról saját hatáskörben döntenek.

(4) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát, a központi költségvetési támogatások felhasználását, a követelések és kötelezettségek nyilvántartását, továbbá a vagyon összetételének és a tevékenység eredményének bemutatását foglalja magában.

(5) A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható. Tárgyévi fizetési kötelezettség 2021. június 30-ig a jóváhagyott kiadási előirányzat 40%-ig vállalható, melynek teljesülési arányát folyamatosan nyomon követni szükséges a szigorú és takarékos gazdálkodás követelményére figyelemmel. Ezen előírás alól egyedi kérelemre a Polgármester adhat felmentést.

(6) A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az előirányzott bevételek beszedésére. A kötelezettségvállalások megtörténte előtt meg kell győződni arról, hogy az időarányos működési és felhalmozási bevételek realizálódtak-e. Amennyiben a kiadások halaszthatók, csak későbbi időpontban – a bevételek teljesülése után – vállalható kötelezettség. A közüzemi számlák határidőben teljesítendők. A szigorú és takarékos gazdálkodásról minden költségvetési szerv vezetőjének gondoskodnia kell.

(7) Megkülönböztetett figyelemmel kell az év folyamán az adóbevételek beszedését biztosítani. Az adóbevételek teljesülését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az esetleges adóbevételi elmaradások miatt szükségessé válhat működési kiadások zárolása, tervezett előirányzatok csökkentése.

(8) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség a működési kiadásoknál a tárgyévi működési kiadások eredeti előirányzatának legfeljebb 15%-áig vállalható a költségvetési szerv hatáskörében, kivéve a közüzemi díjakra és a rendszeres személyi juttatásokra - kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező módosítások erejéig - kötött szerződéseket, kinevezés módosításokat. A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásokat tartalmazó szerződéseket felül kell vizsgálni, és amennyiben lehetséges, azok határozott időre, költségvetési éven belüli időtartamra történő módosítását kell kezdeményezni. Új kötelezettségvállalások esetén több éves kötelezettségvállalásra csak egyedileg indokolt esetben kerülhet sor.
Felhalmozási kiadások kötelezettségvállalására a tárgyévet követő évekre a Közgyűlés egyedi döntésével kerülhet sor. A támogatások terhére finanszírozott, több évet érintő kiadásokról – amennyiben önerő nélkül megvalósítható – a költségvetési szerv hatáskörében vállalható kötelezettség. Fentieken kívül a tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettségről kizárólag a Közgyűlés dönt.

(9) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi saját bevétel 50%-át. Saját bevétel: a 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében rögzített bevételi jogcímek alapján kerül meghatározásra.

(10) Az Önkormányzat Közgyűlése - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az Önkormányzat hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállománya eléri az éves eredeti dologi kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 25 millió forintot és ezt a tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani.

(11) A tartozásállomány fennállásáig csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, teljesíthető kifizetés.

(12) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet 22.§-a alapján háromévenkénti leltározás elvégzése kötelező az Önkormányzatnál és intézményeinél, mivel az eszközökről és az azok állományában történő változásokról folyamatos részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben. A háromévenkénti leltározás nem alkalmazható átszervezés, jogutód nélküli végleges megszűnés esetén. A soron következő leltározást 2022. év végén kell elvégezni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökről a vagyonkezelőnek 2021. december 31-i fordulónapra vonatkozóan leltározással elkészített, hitelesített leltárt kell összeállítani.

(13) A rendelet tartalmazza az átmeneti gazdálkodás időszakának költségvetési adatait.

7. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését jelen rendelet módosításával testületi döntéssel megváltoztathatja. Év közben a Közgyűlés - a bevételek túlteljesítése nélkül - megemelheti a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét olyan feladatokhoz kapcsolódóan, melyek a költségvetés készítésekor még nem voltak ismertek.

(2) A költségvetési előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások nem érinthetik az Országgyűlés és a Kormány kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat változtatásokat.

(3) Ha év közben az Országgyűlés a Költségvetési törvényben jóváhagyott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) A Közgyűlés – az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletet, amennyiben a polgármesteri hatáskörben végzett előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként szükséges.

(5) 2021-ben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló 38/2011.(X.28.) önkormányzati rendelet 16.§. (2) bek. alapján a kitüntetési alapdíj összege bruttó 100.000 Ft.

(6) A helyi előirányzat változtatások tartalmuk szerint az alábbiak lehetnek:
a) pótelőirányzatok, előző évi maradványok és elrendelt zárolások esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása,
b) ténylegesen elért többletbevétel esetén a költségvetés főösszegeinek módosítása a Közgyűlés döntését követően, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a költségvetési főösszeg csökkentése,
c) ténylegesen elért többletbevétel nélkül a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének azonos összeggel történő növelése
d) a jóváhagyott kiadási, bevételi, támogatási főösszeg változatlansága mellett - fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok, bevételi és kiadási rovatok közötti –átcsoportosítások.

(7) A költségvetési szerveknél az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor még nem volt figyelembe vehető.

(8) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor az Önkormányzatnál.

(11) Nem alapítványi forrás átvételére az Önkormányzatnál összeghatártól függetlenül a polgármester jogosult.

Költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések

 

8. §

Előirányzat változtatása a költségvetési szervek hatáskörében

 

(1) A költségvetési szervek saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a következő esetekben:

a) B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett kiadásokat, annak összegéig
b) a költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatait
ba) a Közgyűlés által jóváhagyott többletbevételből
bb) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
bc) az eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból
bd) az egységes rovatrend K33 Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzat terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás-vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges
c) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a támogatási cél szerinti előirányzatokat.

(2) Tartós forrásnak minősülő és a következő költségvetési évben eredeti előirányzatként tervezhető előirányzatok béremelésre is felhasználhatók.

(3) A működési és felhalmozási előirányzatok közötti átcsoportosításra a költségvetési szerv vezetője a Közgyűlés döntése alapján jogosult.

(4) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatok között a Közgyűlés jóváhagyásával hajthat végre átcsoportosítást, szintén közgyűlési jóváhagyás szükséges államháztartáson belüli támogatás és átadott pénzeszköz előirányzat módosításához.

(5) A 2020. évi maradvány közgyűlési jóváhagyását követően a maradvány személyi juttatásra fordítható részének azt a személyi juttatás megtakarításából származó összeget kell tekinteni, melynek járulék maradványa is rendelkezésre áll.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint az adható kategóriába tartozó pótlékok megállapítására, illetve a meglévők szintjének emelésére - fedezet hiányában - nincs lehetőség. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészek - az intézményvezetők és gazdasági vezetők kivételével - csak az adott közalkalmazottra érvényesek. Az intézményvezetők, gazdasági vezetők, közalkalmazottak munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze az éves költségvetések tervezésekor felülvizsgálandó, az adott évre meghatározott összeg a tárgyévet követő év február 28-ig jár, melyet a munkáltatói intézkedéseknek tartalmaznia kell. Átszervezés, munkaviszony megszűnése esetén ez az illetményrész sem az újonnan belépő dolgozóra, sem pedig más - a költségvetési szervnél – foglalkoztatottra nem ruházható át. Felülvizsgálandó továbbá a munka törvénykönyve hatálya alá tartozók munkabére.

(7) A költségvetési szerv vezetője az évközi létszámmozgásokat a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatási kereten belül kezelheti. Az illetmény-többlettel járó létszámcseréket előzetesen egyeztetni köteles a Polgármesterrel.

(8) A költségvetési szervnél a normatív jutalom (K1102) kifizetésére fordítható összeg nem haladhatja meg az eredeti költségvetésben szereplő rendszeres személyi juttatási előirányzat (K1101) 18%-át.

(9) Fenti rendelkezések, valamint a jóváhagyott előirányzaton belüli gazdálkodás be nem tartása fegyelmi felelősségre vonással jár.

(10) A polgármester év közben köteles figyelemmel kísérni az önkormányzati költségvetési szervek személyi juttatásokkal és a létszámmal való gazdálkodását, figyelemmel a jogszabályi előírásokra.

(11) A költségvetési szerv saját döntésével a Közgyűlés által meghatározott feladat-, illetékességi és működési körét nem változtathatja meg.

(12) Alapítványi forrás átvételére és átadására a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében kerülhet sor a költségvetési szerveknél.

 

9. §

Az előirányzatok felhasználása

 

A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak az alaptevékenységre használható fel.

 

10. §

 

A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

 

11. §

 

Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzeszközeit az Önkormányzat által meghatározott belföldi banknál nyitott bankszámlán köteles kezelni, más banknál bankszámlát nem nyithat, kivéve az uniós pályázatokra vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál kötelezően vezetendő számlákat. Ez a számlavezető pénzintézet 2021. évben a Raiffeisen Bank Zrt.

 

12. §

 

A költségvetési szerv az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá vállalkozási bevételei fedezik a vállalkozási tevékenység valamennyi közvetlen- és közvetett kiadását és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó amortizációt.

 

13. §

 

(1) A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért és működtetéséért.

 

(2) A 2021. évi takarékos gazdálkodásra tekintettel az önkormányzati költségvetési szervek évközben csak rendkívüli helyzetben igényelhetnek pótelőirányzatot az önkormányzati feladatellátás tartaléka terhére. Az évközi további végzettség megszerzésével összefüggő személyi juttatásokra és a kettős bérkifizetésekre az V. fejezet 8. címszámáról polgármesteri hatáskörben történik az intézmények részére a jóváhagyott összeg előirányzatosítása.

Az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó rendelkezések

 

14. §

Előirányzat változtatás

 

(1) A polgármester előirányzat-átcsoportosítási jogkörében az alábbi döntéseket hozhatja a személyi juttatások növelése nélkül a jóváhagyott kiadási előirányzatokra vonatkozóan, figyelemmel a 16. §-ban foglaltakra:

a) a II. fejezet 1 előirányzati csoporton belül címek és alcímek között azonos rovaton belül, továbbá egyes címeken, alcímeken belül és között az 1, 2, 3, 4, 5 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre,
b) a II. fejezet 2 előirányzati csoporton belül a 6, 7, 8 rovatok között összeghatár nélkül előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre,
c) a II. fejezet 1, 2 előirányzati csoportok között összeghatár nélkül átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás működési hiányt nem okozhat,
d) az V. fejezet 2-8-as, 10-12-es, 14-15-ös címszámokon szereplő céltartalékok terhére előirányzat-módosítást hajthat végre, amellyel a személyi juttatások előirányzatát is módosíthatja.
e) a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatait a fejezetek között átcsoportosíthatja anélkül, hogy a költségvetésben működési hiányt okozna,
f) a II. fejezet, a III-IV. fejezet címszámai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel arra, hogy a változtatás a költségvetésben működési hiányt nem okozhat.

(2) A polgármester előirányzat-módosítási hatáskörben megemelheti

a) a projektekhez kapcsolódóan keletkezett kamatbevételekből (II/3/6) összeghatár nélkül a II. fejezet kiadási és bevételi előirányzatait, az MVP-hez kapcsolódó kamatbevételekkel kizárólag az MVP beruházások kiadásait,
b) az államháztartáson belülről kapott támogatások, a nem alapítványtól származó véglegesen átvett pénzeszközök összegével a megfelelő fejezetek előirányzatait összeghatár nélkül,
c) a 4.§ (3) bekezdésre tekintettel összeghatár nélkül a VI. fejezet bevételi és kiadási előirányzatait.

(3) Polgármesteri hatáskörben az egyösszegű támogatás kiadásának összeghatára esetenként a szabad előirányzat és a likviditás függvénye, kivételt képeznek a (4) bekezdésben szabályozott esetek. Polgármesteri hatáskörben alapítvány nem támogatható.

(4) A Polgármester a Városi Szociális, Urbanisztikai és Kulturális Bizottság által - önkormányzati rendeletek alapján pályázati rendszerben - jóváhagyott alábbi támogatásokra összeghatár nélkül kötelezettséget vállalhat, figyelemmel a rendelkezésre álló fedezetre:
a) társasházak magánerős felújításához támogatás
b) magánerős közműberuházás támogatása
c) magánerős külterületi út- és csapadékelvezető rendszer építése.

(5) A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet esetén a polgármester kötelezettséget vállalhat, kifizetést rendelhet el, döntéséről a soron következő Közgyűlésen köteles tájékoztatást adni.

(6) A költségvetési kiadási előirányzatok felhasználását polgármester időlegesen korlátozhatja, felfüggesztheti (a továbbiakban együttesen zárolás), amennyiben a bevételi adatok függvényében a stabil költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt.

 

15. §

 

(1) A 4. §-ban jóváhagyott tartalék felhasználása az alábbi:

a) az általános tartalék felhasználása az I. félévet követően közgyűlési döntéssel történhet.

b) az V. fejezet 5 címszámán szereplő „Vis maior tartalék" felhasználása a vonatkozó önkormányzati rendelet szabályai szerint történhet meg.

c) a jóváhagyott egyéb, a 14. § (1) bekezdés d.) szakaszában megjelölt céltartalék felhasználása - Közgyűlési határozattal - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörében történhet meg.

 

16. §

 

(1) Az Önkormányzat az állami tulajdonból térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakások elidegenítéséből származó, a (2) bekezdés szerint csökkentett bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. A bevételek felhasználására az alábbi részletes szabályokat kell alkalmazni:

(2) A bevételből levonható ténylegesen felmerülő költségek:
a) az épület elidegenítésre való előkészítésével;
b) a földrészlet megosztásával;
c) a társasházzá való átalakítással;
d) a forgalmi érték megállapításával;
e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos költségek;
f) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 43. § alapján a szolgálati lakással, illetve a bérlő kiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrész.

(3) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó részt az alábbi célokra lehet felhasználni:
a) új lakások építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
b) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,
c) város-rehabilitációra,
d) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,
e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,
f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,
g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,
h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására,
i) kényszerbérlet felszámolására.

(4) A bevételből a költségek levonása után fennmaradó rész ideiglenes jelleggel a likviditási problémák megoldására is felhasználható.

 

17. §

 

A kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei az önkormányzatnál

(1) A kiadások készpénzben történő teljesítése a következő kifizetések esetében engedélyezhető:

a) dolgozók részére kiadott előlegekre (vásárlás, utazás)
b) készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzésekre
c) kiküldetési és reprezentációs kiadásokra
d) kisösszegű szolgáltatásokra, reklám propaganda célokra
e) kisajátítással, ingatlanvásárlással összefüggő kiadásokra
f) gépkocsik üzemeltetési, fenntartási kiadásaira
g) választókörzeti feladatok kiadásaira
h) magánszemélytől vásárlások kifizetéseire
i) segélyek kifizetésére
j) térítési díjak visszafizetésére
k) állományba tartozók személyi kifizetéseire (bérlettérítés, napidíj, védőszemüveg juttatás, megszűnéssel összefüggő kifizetések dolgozói tartozás esetén)
l) állományba nem tartozók személyi kifizetéseire
m) közfoglalkoztatottak munkabérének kifizetésére

 

 

18. §

NEGYEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

 

 

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetését követő napon hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének az Önkormányzat 2021. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló 50/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelete.

 

Mirkóczki Ádám                                                                Dr. Bánhidy Péter
polgármester                                                                            jegyző

 

 

Letölthető dokumentum  mellékletek

Letölthető dokumentum általános indokolás

Letölthető dokumentum információs kimutatások