Új szabályozás a levegőminőség javításáért

A 2020. január 1-jétől életbe lépő, szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó új szabályozásnak köszönhetően várhatóan csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás.

A 2020. január 1-jétől életbe lépő, szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó, valamint a 2022. január 1-jétől életbe lépő egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó új szabályozásnak köszönhetően várhatóan csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás, az energiahatékonyság pedig nőni fog.

A Hungarian Agricultural Research című szaklapban megjelent tanulmány szerint: a 2020-ra és 2030-ra kitűzött klíma és energia célok elérése, valamint a földgáz árának emelkedése a szilárd tüzelőanyag-fogyasztás jelentős növekedését eredményezte az utóbbi években Magyarországon. Ez egyúttal a szállópor-kibocsátás emelkedését is jelentette, ami a lakossági szektor nem megfelelő tüzelőanyag használatára és tüzelőberendezéseire vezethető vissza.

Ebben hozhat változást a 2020. január 1-jével életbe lépő új környezetvédelmi szabályozás, amely a bizottság 2015/1189 rendelete, a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket hajtja végre.

A szabályozás az 500 kilowatt (kW) mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok forgalomba hozatalára és használatbavételre vonatkozik (ideértve a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részét képező szilárd tüzelésű kazánokat is).

A szilárd tüzelésű kazánoknak 2020. január 1-jétől fogva a következő követelményeket kell teljesíteniük:

• a legfeljebb 20 kW mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 75%-nál kisebb;
• a 20 kW-nál nagyobb mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 77%-nál kisebb;
• a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 40 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb;
• a gáznemű szerves vegyületekre vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 20 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 30 mg/m3-nél nagyobb;
• a szén-monoxidra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 500 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 700 mg/m3-nél nagyobb;
• a nitrogén-oxidokra vonatkozó, nitrogén-dioxidban kifejezett szezonális helyiségfűtési kibocsátás a biomasszával működő kazánok esetében nem lehet 200 mg/m3-nél, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében pedig 350 mg/m3-nél nagyobb.

A fenti követelményeket a szilárd tüzelésű kazánoknak az optimális tüzelőanyagok és a további alkalmas tüzelőanyagok esetében egyaránt teljesíteniük kell.

Az új szabályozás nem alkalmazandó a kizárólag meleg ivóvíz és szaniter meleg víz biztosítása céljából hőt előállító kazánokra, a gáznemű hordozó közeg melegítésére és elosztására használt kazánokra, az 50 kW és az annál nagyobb maximális elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánokra és a nem fás biomasszával működő kazánokra.

A rendelet hatályba lépésével a gyártóknak információszolgáltatási kötelezettségük is keletkezett a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan. Meg kell adni a műszaki paramétereket, amelyeket mérésekkel és számításokkal kell igazolni, tájékoztatást kell adni a megfelelő üzemeltetésre, az alkalmas tüzelőanyagok minőségi követelményeire és az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozóan is.

A rendelet végrehajtása hasonló változásokat fog eredményezni az egyedi helyiségfűtő berendezések szabályozásában is 2022. január 1-jétől.

A teljes tanulmány, "New regulation to improve air quality" címmel ide kattintva érhető el.


Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.