Az önkormányzat tulajdonába kerülhet a laktanya
Történelmi jelentőségű megállapodás előtt áll Eger: az állam a város tulajdonába adná a volt egri laktanyát, a régi 2-es kórház területének egy részét és két jelentős déli iparterületi ingatlant.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam között olyan ingatlancsere-megállapodás körvonalazódik, amely két évtized után végre megoldást hozhat a város egyik legrégebbi és legmakacsabb problémájára: a volt Dobó István laktanya ügyére. A megállapodás több hónapos, intenzív egyeztetéssorozat eredménye, amely 2025 augusztusában kapott valódi lendületet, amikor Vágner Ákos, Eger polgármestere és dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő közösen keresték fel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját. A találkozón mindkét fél világossá tette: kész együttműködni a laktanya és az Eger fejlődését hosszabb távon is meghatározó további ingatlanok sorsának kölcsönös rendezése érdekében.
A volt laktanya a Hatvanasezred utca, a Laktanya utca, a Csokonai Vitéz Mihály utca és a Bem tábornok utca által határolt, 37.675 négyzetméter nagyságú területen helyezkedik el. A két legrégebbi épület az 1880-as években épült tufakő és kisméretű tégla teherhordó falakkal, a bővítések 1950 és 1986 között zajlottak. A laktanya évek óta a környék egyik legfájóbb tájsebe: az elmúlt két évtizedben rozsdaövezetté vált, amelynek rendezetlen helyzete hosszú ideje hátráltatja a város fejlődését. Az önkormányzati tulajdonba vétellel a laktanya területére vonatkozóan megindulhat a területnek a város szövetébe történő megfelelő beillesztése, az egriek által is elfogadott és a város érdekeit szolgáló funkciók megtalálása.
A megállapodás egy többtételes ingatlancsere részeként valósulhat meg. A Magyar Állam több, jelentős városi terület tulajdonjogát átadja Eger Önkormányzatának. A csomag része az egri laktanya mellett a Tündérpart utcai, egykor a 2-es számú kórháznak otthont adó ingatlan egy része, valamint a város déli iparterületén található két, összesen közel 54 ezer négyzetméternyi, a város gazdaságának fejlesztési lehetőségeit magában hordozó állami terület. A Tündérpart utcai ingatlan esetében az állam már elvégezte az ott található veszélyes épület felszámolását, így az rendezett állapotban kerülhet az önkormányzathoz. A déli iparterületen lévő két ingatlan szintén gazdaságfejlesztési célokat szolgál majd, az önkormányzat tárgyalásokat folytat potenciális ipari befektetőkkel.
A csere másik oldalaként az önkormányzat két – részben vagy egészben oktatási funkciót viselő – ingatlant adna át a Magyar Államnak: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem B épületében lévő, az Egyetem használati jogával terhelt önkormányzati tulajdoni hányadot és az egykori mezőgazdasági szakközépiskola ingatlanát. A 2021. évi XII.
törvény értelmében ezek az ingatlanok az állami tulajdonba kerülés után az Egyetem fenntartójához, az Egri Főegyházmegyéhez kerülnek, ahol a felsőoktatási feladatellátást tudják szolgálni.
Az egykori Mezőgazdasági iskola évek óta nagyrészt kihasználatlanul áll, miközben több szervezet is részlegesen használja: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti Intézete, illetve a Waldorf iskola, továbbá az épület egy része leromlott műszaki állapotban raktárként működött. Az állami tulajdonba kerüléssel ezek az eddig széttagolt használati formák egységesebb tulajdonosi és fenntartói struktúrába rendeződnek, ami előfeltétele a funkciók újragondolásának és a későbbi fejlesztési döntéseknek.
A B épület esetében a helyzet még egyértelműbb, hiszen 1990 óta a felsőoktatás szolgálatában áll, azt teljes egészében az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem használja. Egy 2002-ben aláírt használati szerződés módosítás szerint pedig a város a tulajdoni hányad térítésmentes használatát biztosítja a felsőoktatási intézmény részére, amíg az a városban egri székhellyel működik.
Mindez azt is jelenti, hogy a tulajdonrendezés ebben az esetben is egy már régóta fennálló működési állapotot igazít hozzá a jogi keretekhez – vagyis nem hoz változást a mindennapi használatban, viszont megteremti a stabil, átlátható és hosszú távon tervezhető fenntartói háttér feltételeit. Fontos hangsúlyozni: Eger a Magyar Állammal cserél, a törvényi háttér pedig teljesen egyértelművé teszi az átadás módját és célját. A tervezett megállapodás pedig rögzíti: a jelenlegi bérlőket és ingatlanhasználókat nem érinti az ingatlancsere.
Érdemes megjegyezni, hogy a 2025. október 9-i miniszterelnöki látogatás új helyzetet teremtett Eger számára: megnyílt a lehetőség arra, hogy a korábbi városvezetés által elveszített Modern Városok Program biztosította források visszaigényelhetővé váljanak. A keretből 3 milliárd forintot kifejezetten a város gazdasági erejét és közszolgáltatási képességét növelő ingatlanfejlesztésekre kíván felhasználni a város. A jogi rendezés után lehetőség nyílik arra, hogy korszerű, a mai igényeknek megfelelő funkciók kapjanak helyet a most még rendezetlen területeken.
A laktanya, a mezőgazdasági iskola és a Tündérpart utcai ingatlan sorsa évtizedek óta megoldatlan. A mostani megállapodás lehetőséget ad arra, hogy a város végre lezárja ezt a korszakot: a jogi rendezéssel megnyílhat az út a valódi tartalom, a város érdekeit szolgáló funkciók kialakítása előtt.



