Ugrás a fő tartalomhoz
2022. július 01. | Tihamér
Eger.hu
Szakmai napot tartott a KEF
Szakmai napot tartott a KEF
Szakmai napot tartott a Kábítószerügyi...
Edzőmérkőzésekre gyakorolnak az egri focisták
Edzőmérkőzésekre gyakorolnak az...
Június 29-én Budapesten lépett pályára...
A közgyűlésen történteket értékelték
A közgyűlésen történteket...
A csütörtöki közgyűlésen történteket...
Átadták az első új formátumú hatósági jelzést
Átadták az első új formátumú...
Új formátumú hatósági jelzéssel lehet...
Elismerték a kórházi dolgozók munkáját
Elismerték a kórházi dolgozók...
A Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak...
32 napirendi pontot tárgyalt a képviselő-testület
32 napirendi pontot tárgyalt a...
32 napirendi pontot tárgyalt júniusi...
Egyre többen választják a szervezett utakat
Egyre többen választják a szervezett...
Az általános drágulás és a háború...
Tiszafüredi Halasnapok
Tiszafüredi Halasnapok
Változatos halételek, könnyű- és...
Aszálykárokra vonatkozó igényt nyújthatnak be
Aszálykárokra vonatkozó igényt...
Szeptember 30-ig nyújthatják majd be az...
Így készül a világhírű hevesi szőttes
Így készül a világhírű hevesi...
Több mint 70 éve alakult meg Hevesen a...
Jegyáremelés és szerződésbontás miatt aggódik
Jegyáremelés és szerződésbontás...
A polgármesteri tiltakozás ellenére...
Harmadfokú hőségriasztás van érvényben
Harmadfokú hőségriasztás van...
A legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás...
Végéhez ért a 2016-ban indult Gyakornoki program
Végéhez ért a 2016-ban indult...
Végéhez ért a 2016-ban indult Gyakornoki...
Címzetes főorvosi kinevezéseket adtak át
Címzetes főorvosi kinevezéseket...
Több mint 20 év alapellátásban...
Népzenétől volt hangos a város
Népzenétől volt hangos a város
16. alkalommal szervezték meg a Szederinda...
Idén is tömegeket vonzott az egri vár
Idén is tömegeket vonzott az egri vár
Közel 4 ezren keresték fel a Múzeumok...
Hímzésekből álló tárlat nyílt az egri egyetemen
Hímzésekből álló tárlat nyílt az...
A Mátra környéki és a matyó kultúrára...
Ötödik alkalommal rendezték meg a Tavi Napokat
Ötödik alkalommal rendezték meg a...
Harminc aktivitási ponton próbálhatták...
28. alkalommal tartottak Prepa Napi ünnepséget
28. alkalommal tartottak Prepa Napi...
28. alkalommal szervezett Prepa Napi...
20 éves az Egri Végvári Polgári Körök
20 éves az Egri Végvári Polgári...
Színes programokkal készülnek a 20 éves...
A jóga világnapját ünnepelték a Lajosvárosban
A jóga világnapját ünnepelték a...
A jóga világnapját ünnepelték a...
Helyi termelők borait kínálták a rozéfesztiválon
Helyi termelők borait kínálták a...
A helyi bortermelők és pincészetek...
Orosz Lászlóné a 7. sz. választókerület képviselője
Orosz Lászlóné a 7. sz....
Vasárnap dönthettek az egriek arról, hogy...
24 órán keresztül szólt a muzsika a zeneiskolában
24 órán keresztül szólt a muzsika a...
24 órás szolfézson vehettek részt a...
Nem indul az időközi önkormányzati választáson
Nem indul az időközi önkormányzati...
Hivatalosan is visszalépett az időközi...
Lakossági fórum: Túl nagy a forgalom
Lakossági fórum: Túl nagy a forgalom
A lakosság és ezzel együtt az autók...
Elkezdődött a 42. Kaláka Fesztivál
Elkezdődött a 42. Kaláka Fesztivál
A noszvaji De La Motte Kastély adott helyet...
Ökocentrum – Beindult a szezon a Tisza-tónál
Ökocentrum – Beindult a szezon a...
Európa legnagyobb édesvizű...
EVAT: Törvényesen születnek a döntések
EVAT: Törvényesen születnek a...
Ahogy arról beszámoltunk, Minczér Gábor...
Parkkönyvtár várja az olvasókat az Érsekkertben
Parkkönyvtár várja az olvasókat az...
Kényelmes babzsákokkal, kerti székekkel,...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza
ESBA