Ugrás a fő tartalomhoz
2024. július 16. | Valter
Kétpoharas módszerrel zsűriztek
Egy 9 fős zsűri 49 borból választotta ki...
Rendkívül jó a magyar dinnye
Már érik a hazai földeken a forró napok...
A nyár eddigi legpezsgőbb hétvégéje jön
Borünnep, szabadtéri színház,...
3 nap alatt 300 féle bor
A három nap alatt, több mint 300 tétel...
Vizet osztott az önkormányzat a belvárosban
Tombol a hőség Egerben is. A közel 40...
Utánpótlás érmek a világbajnokságokon
Az Egri Vízilabda Klub több utánpótlás...
Újra működik a hőmérő
Megjavították az Eszterházy téren...
Izgalmas versenyszámok, illusztris vendégek
Izgalmas versenyszámok és külföldi...
Idén is sztárok és élőzene a Bárzenész Fesztiválon
Idén is változatos programokkal várja a...
Erdei kaland a vadonban
Nomád körülmények között, az erdőben...
Hőségriadó Heves vármegyében is
Vízosztás, locsoló autók és párakapuk...
Fejes gólokkal nyert Egerben a DVSC II.
Második hazai edzőmérkőzésén a DVSC...
Az egri modellt tanulmányozták a kecskeméti civilek
Szakmai egyeztetést tartottak az egri és a...
Energiatakarékosabb lett a Bárány uszoda
Az előző évi TAO pályázatnak...
Több mint 770-en vették át diplomájukat
Több mint 770 hallgató vette át...
A tavalyi csapat gerince együtt marad
A fiatal játékosok beépítése lesz a...
39 év után újra Egerben tartották a Vándorgyűlést
Egerben tartották 154. Vándorgyűlését...
Tájképeket és filozófiai alkotásokat is díjaztak
Június végén megnyílt a 25. Egri...
Vereséget szenvedett a Martfűtől az Eger SE
Új edzővel kezdte meg a következő...
Hűsítő és pörgős kikapcsolódást ígér a strand
Egészség- és sportnapot tartanak július...
Egerben is több helyen dughatjuk töltőre az autónkat
Országszerte több mint száz, fővároson...
Rekordszámú előadás és sikeres évzárás
Rekordszámú előadása és közönsége...
Új gyalogátkelőhely épül a Szalapart úton
Elkezdődött a Szalapart utca 84. szám...
Közel 20 borászat mintegy 100 tétele között
A helyi és térségbeli éttermek...
Nemzetközi torna és szünidei tábor
Nemrégiben Olaszországban, a HaBaWaBa...
Felújítja az óvodákat és bölcsődéket az EKVI
A nyári szünettel bezárt városi...
Gyalogos átkelőhely épül a Szalapart utcában
A megnövekedett forgalom lassítása...
Döntsék el Önök, ki legyen idén a Felsőváros Csillaga
Szavazzanak a Felsőváros Csillaga...
Két ősbemutatóra készül a Harlekin Bábszínház
Ősszel 18 előadással várják vissza a...
Nagykorú lett a Szederinda Néptáncfesztivál
A XVIII. Szederinda Nemzetközi...

Fejlesztési Projektek

Létrehozva: 2012. december 29.  |  Utoljára frissítve: 2019. április 02.

A változások korában élünk, ahol a verseny a városok szintjén zajlik. Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket.


Így bizonyos előnyök nagyon gyorsan tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen könnyen pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet.


Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tesz egy várost sikeressé a városversenyben.

 

A ma általánosnak tekintett sikerkritériumok – mint például az elnyert címek és díjak, a nyertes pályázatok, a működő ipari parkok, a felépült hipermarketek és plázák, a betelepült multinacionális cégek, a kiépült autópálya-kapcsolat stb. – nem tartalmazzák a város szellemiségét. Márpedig e nélkül a sok „sikeres" fejlesztés eredményeként a város örökre elveszítheti egyediségét, arculatát, identitását. Fennáll a veszély, hogy az átgondolatlan fejlesztések hatására a „sikeres város" előbb-utóbb „jellegtelen" várossá válik.

 

Újabban a hangsúly inkább a komplex városfejlődést szolgáló feltételek minőségi fejlesztésén van. A város ugyanis olyan bonyolult folyamatok összessége, amelyet nem lehet minden esetben közvetlenül fejleszteni, hanem fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a város természetes fejlődését és ezeket kell úgy alakítani, hogy a változás iránya a közösség céljainak megfelelő legyen. Csak az arányos és organikus fejlődés alapozhatja meg a kevésbé látványos, de hosszú távú sikert, a kiegyensúlyozott városi atmoszférát és harmóniát. 

 

FENNTARTHATÓSÁG 

Az 1970-es években megjelent „fenntarthatóság" fogalom az évtizedek során igen sok változáson ment keresztül, és bár számtalan kisajátítási kísérlet árnyékolja be a tartalmát, mára minden fejlesztési terv meghatározó alapelvévé vált. A fenntarthatóság nem vízió és nem is változatlan állapot, hanem kreatív, egyensúlyt kereső folyamat, amelynek ki kell terjednie a helyi döntéshozatal minden területére (Aalborgi Charta).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntarthatóság irányelvei nem a gazdasági fejlődéssel szemben helyezkednek el, hanem éppen ellenkezőleg, a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik kritériumát alkotják. A városi gazdaság fejlődését ma sok tekintetben jobban szolgálja az élhető környezet, mint a gazdaságot kiszolgáló „kemény" (műszaki) infrastruktúra megléte.

 

Mindazonáltal a fenntartható városfejlesztés túlmutat nemcsak a környezeti, hanem a gazdasági szempontú megközelítéseken is. A fogalom sokkal nehezebben definiálható dimenziói a lakosság szociális, gazdasági, tájékozódási, kulturális állapotának kiegyensúlyozottságát, reprezentációs és szimbolikus igényeinek folyamatos kielégítését tartalmazzák. A fenntartható város alapja tehát a szociális, emberi oldal, azaz a fenntartható város nem érhető el a „fenntartható" (autonóm módon, felelősen gondolkodó emberekből álló) helyi közösségek nélkül (Aalborgi Charta).

 

A város tehát egy olyan összetett és bonyolult rendszer, amit egyre kevésbé lehet pusztán műszaki, fizikai paraméterei alapján megragadni. Így a fejlesztése sem szorítkozhat csupán infrastrukturális létesítmények megvalósítására. Minden városnak van egy, a mindennapi élet keretéül szolgáló értelmezése, s vele párhuzamosan egy intellektuális és emocionális aspektusa is.
Mind a kettő fontos, része a helyi életminőségnek.


De míg az egyik közvetlenül fejleszthető, a másik csak közvetetten formálható. Azaz a helyi miliő kialakítása és formálása – a fejlesztésorientált megközelítéshez képest – más gondolatmenetet és szervezeti hátteret kíván. Azonban nem szakadhat el a város tárgyszerű megközelítésétől sem, hiszen az épített környezet milyensége nemcsak a városi életnek szolgál keretéül, hanem váza a város imázsának is. Ezek alapján a hagyományos városfejlesztési tevékenységet is át kell értékelni, új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni.

 

(KISS ATTILA: A TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS, MTA Regionális Kutatások Központja)

 

 



< Vissza
Intézze ügyeit elektronikusan!