Líceum

A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.

A 18. század közepén alakult kis a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az „Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765–85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítő elemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat felett található a díszterem, amelyet különböző ünnepségek alkalmából nyitnak meg. Korábban az egykori ünnepélyes vitavizsgák helye volt, ahol az egymással szemben lévő két emeleti részen kialakított erkélyről védhették álláspontjukat a vitafelek.

Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a természettudományok. Az iskolai ünnepségeken kívül gyakran ad teret különböző konferenciáknak. Az épület északi oldalán található a kápolna, melynek mennyezetére Franz Anton Maulbertsch „Az üdvözültek” című freskóját készítette el.

A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven. Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.

 Az épület keleti oldalán található toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló. A kor modern eszközeivel rendezték be. A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél. II. József 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angliai műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább őket. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhet a látgató. A teraszon lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe. A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt „városnéző eszközt”, hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.

Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.